A 20. század második felétől a tudást új termelési tényezőként kezdték el kezelni. Más erőforrástól az különbözteti meg, hogy annál jobban gyarapodik, minél többet használják. Így a tudásalapú gazdaságban egy szervezet életképességét alapvetően meghatározza az a tulajdonsága, hogy miként tudja menedzselni a szervezeti tudást. Ennek vizsgálatára használatosak a tudásmenedzsment érettség modellek.
Alapvetően kétfajta szervezet létezik: amelyik alkalmazza a tudásmenedzsmentet, és amelyik még nem. Az érettség modellek feladata az első esetben az, hogy a jelenlegi rendszer működését felmérje, valamint a továbblépést segítse, a másodikban pedig az, hogy „mérhetővé, tervezhetővé és ellenőrizhetővé tegye a tudásmenedzsment bevezetéséhez kapcsolódó folyamatok szabályozottságának, a vezetés általi kézben tartottságának fokát” (Obermayer-Kovács Nóra).
Az elmúlt évek alatt sokféle modellt hoztak létre. A vizsgálat eszköztára jellemzően a kérdőíves megkérdezés illetve interjúk, workshopok. Az eredmények alapján jellemzően 5-8 szint valamelyikébe sorolják be a szervezetet, amelyek közül az első szintet az jelenti, hogy a szervezetben nem jelent meg tudásmenedzsment tevékenység, a legfelső szinten pedig a tudásmenedzsment napi szintű gyakorlattá vált. Meghatározható néhány közös tulajdonság, ami mindegyik modellre jellemző. Ezek a következők Klimkó kutatása alapján:
- egyetlen entitás fejlődését írják le kisszámú szint segítségével,
- a szintek teljesen rendezettek egy kiinduló szinttől indulva a legfelső szintig,
- a fejlődés során nem lehet kihagyni egyetlen szintet sem,
- az egyes szinteket követelmények megadásával lehet jellemezni,
- egy szint eléréséhez az entitásnak meg kell felelnie az azon szinten támasztott követelményeknek.
Az összes tudásmenedzsment érettség modell besorolható két nagy csoportba, aszerint, hogy a Capability Maturity Model-re (CMM), azaz az érettség modellek alapjára épül-e vagy sem. Az alapmodellt 1980-as években a Carnegie Mellon University Software Engineering Institute dolgozta ki. Öt szintet határoz meg az alapján, hogy a szervezet milyen helyességgel követ általános és ismételhető folyamatokat a munka elvégzése érdekében. A CMM-et leginkább a szoftver- és rendszerfejlesztések során alkalmazzák.
A CMM-re épülő érettség modellek csoportjába tartozik a Siemens KMMM®. A Siemens AG 2002-ben dolgozta ki, és segítségével lehetővé válik egy szervezet tudásmenedzsment helyzetének feltérképezése. A KMMM három modellből épül fel, az elemző modell a fejlesztésre szoruló tudásmenedzsment területeket tárja fel a vállalat számára. Nyolc ilyen területet azonosítottak, mégpedig a stratégia, struktúra, környezet, leadership, személyzet, technológia, folyamatok és az együttműködés és kultúra területe. A fejlesztő modell a továbblépésre és fejlesztésre vonatkozóan nyújt információt. Itt öt kategóriába sorolják a szervezeteket a folyamataik alapján: kezdeti, ismételhető, meghatározott, menedzselt, optimalizált. Majd az értékelő modell az eredmények kiértékeléséhez nyújt segítséget.
A CMM-re épülő modellek csoportjába tartozik még többek között az Infosys KMMM, Paulzen/Perc KPQM-je, és Kulkarni/Freeze KMCA-ja.
A másik kategóriába tartozó érettség modellek elve az, hogy különböző ismérvek alapján meghatározza, hogy a szervezet a tudásközpontúvá válás útján hol tart. A KPMG Knowledge Journey modellje 1999-ben készült el, és négy ismérv alapján vizsgálta a vállalatokat: az emberek, folyamatok, tartalom és technológia alapján. Mindegyik területre meghatároztak feladatokat, és az alapján végzik el a besorolást, hogy ezekből a feladatokból ki mennyit végzett el. Példának okáért a tartalom ismérven belül meghatározott feladat a tudástérkép készítése vagy a szellemi tőke mérése.
Egyéb nem CMM-re épülő tudásmenedzsment érettség modellek a Microsoft Knowledge Management Landscape, 5iKM3, a WisdomSource’s K3M, IHS KMMM.
Tehát a tudásmenedzsment érettség modelleknek alapvető feladata az, hogy támogassák a tudásmenedzsment tevékenységek bevezetését. Ezen kívül egy világos, egyértelmű jövőképet is meghatároz.
A KMEXPERT a tudásmenedzsment érettség mérésére az előbbi modelleken alapuló, saját készítésű modellt alkalmaz.
Összeállította: Tordai Zoltán
