Nem maradsz örökké fiatal, és az embert hosszú távon nem az izmai vagy az ökle tartják a csúcson. Egy idő után csak arra hagyatkozhatsz majd, ami a fejedben van, ez pedig nem más, mint a tudás.
Ellentéten a konferencia címével egy egész más megközelítésből kívánok írni az áprilisában megrendezett a MTA Gazdálkodástudományi Bizottság, Tudásmenedzsment Munkabizottság 2016. évi konferenciájáról, amelynek címe ez évben „Sharing Economy: új üzleti filozófiák és modellek, új generációk térnyerése” volt.
A XXI. században az X, Y és Z generáció egy felgyorsult világba született bele, ahol információk tömegéből kell kiválasztaniuk azon tudásokat, melynek megszerzésével lehetőségük van saját szakmájukban a legjobbnak lenni, talpon maradni, megélni. Ám ez elképzelhetetlen egy olyan közegben, ahol néha nincs számítógép, internet még mindig luxus. A társadalmi szakadék, az új dolgok iránti igény semmit nem ér, ha a jövő generációjának társadalmi hovatartozás nélkül nem, vagy csak korlátokkal van lehetősége a tudás megszerzésére. E konferencia lehetőségek széles tárházát nyithatja meg e generációknak. De ez csak azon tudás átadásával lehetséges, ha ezt a generációt is megtanítjuk, gondolkodni, kommunikálni nem csak írásban, hanem szóban is. Ha biztos alapokra építve, mint család, oktatás, tesszük számukra lehetővé a fejlődést. Gyermekeink jövője a kezünkben van, a digitális világ adta lehetőségek alkalmazásával egy új dimenzió nyílik meg azok számára, akik kellő nyitottsággal tekintenek e lehetősek iránt.
A rendezvény kapcsán számos dolog fogalmazódott meg bennem például, ha az elhangozott előadásokat középiskolások, egyetemistákhoz is eljuthatna, vajon milyen reakciót váltana ki belőlük? Számomra, óriási lehetőség volt, hogy magánemberként, diákként és több, mint húsz éve a szakmájában dolgozó kommunikációs szakemberként a legjobbaktól előadás hallgatni, közvetlen beszélgetéseket folytatni.
A konferencia betekintést engedett, olyan korszerű, csupán pár éve létező gazdasági mechanizmusokba, mint a megosztott erőforrásokra, közösségi használtra épülő sharing buisnesses, vagy a napjaink egyik legfontosabb vállalati feladatának tekintett tudásmenedzsment.
Rendkívül érdekes volt ezt olyan szakemberek szemszögéből is látni, akik ezeket a folyamatokat nem csak külső szemlélőként, hanem a gazdasági folyamat részeként, annak mozgatójaként élik meg.
Számomra mégis a jövő generációjának lehetőségei, a kibontakozásuk útjába álló digitális szakadék, és ezek leküzdésnek lehetőségei voltak a konferencia legizgalmasabb gondolatai. Mert bár a jelent mi építjük, a jövő mégis ezeknek a generációknak épül. És ezt nekünk kell itt és most felépíteni, nem elég látni a jövő gazdasági trendjeit, azokat ma kell beteljesíteni.
Végh Andrea