A KM EXPERT és Siklósi István közös sorozatában, a Tudástérképben István az onboarding gyorsításához és a képzés-fejlesztés hatékonyabbá tételéhez mutatja be saját módszertanának elméleti hátterét és gyakorlati megvalósítását.
Az 1. részben ezzel a sematikus ábrával utaltam arra, hogy az emberi memóriában nem szövegek
et, hanem strukturált információt tárolunk. Ássunk egy kicsit mélyebbre: Milyen ez a struktúra? Hogyan épül fel? Mire használható?
Először tisztázzuk, hogy a tudás fogalom többféle értelmezése közül melyikkel foglalkozunk. A magyar nyelvben a tudás szó a következőket jelenti:
- Teoretikus tudás, amely tanulással, tapasztalásokkal és gondolkodással szerzett információ, melyet az úgynevezett deklaratív emlékezet tárol. A deklaratív szó arra utal, hogy ez a tudás kijelentő mondatokkal egyértelműen reprezentálható. Ezen belül további osztályozás
- szemantikus emlékezet: a világról szóló ismereteinket tárolja,
- epizodikus emlékezet: egyedi eseményekre való emlékezést teszi lehetővé.
- Képesség, amely gyakorlással megszerezhető, pl. zongorázni tudás.
A továbbiakban a tudás kifejezést a deklaratív, szemantikus tudás értelmezésben használjuk.
Ezt a tudást használjuk problémák megoldására, döntéshozatalra, kreatív gondolkodásra, kutatásra, dolgok kategorizálására, összefüggések felismerésére és a tudásmenedzsment témakörébe tartozó minden egyéb mentális tevékenységre.
Ennek a tudásnak a felépülését kisgyerek kortól kezdve nyomon követhetjük. Először megnevezzük a világ entitásait (gólya, veréb, szárny, tojás), majd ezek között kapcsolatokat hozunk létre (a gólyának van szárnya, a verébnek is van szárnya, a gólya tojással szaporodik, a veréb is tojással szaporodik).
Ezt ábrázolhatjuk egy úgynevezett fogalomtérképpel (concept map). A nyilak mentén értelmes állítások olvashatók össze. Ebből a szempontból az angol nyelv szerencsésebb, mint a magyar, mert ott nyelvtanilag is helyes mondatokat kapunk.
A fogalmi rendszerünk úgy fejlődik tovább, hogy a dolgokat a hasonlóságok és különbségek alapján osztályozzuk és a kialakuló csoportoknak absztrakt neveket adunk (madár).
Így már nem kell minden egyes madárfajtáról külön-külön megjegyezni, hogy szárnya van és tojással szaporodik. Az így felépülő fogalmi hálózat lesz alkalmas új összefüggések kigondolására, problémák megoldására, döntéshozatalra és egyéb mentális műveletekre.
Milyen feltételekkel gyarapíthatjuk ezt a tudást? David Ausabel pszichológus és pedagógus asszimilációs tanuláselmélete szerint az új ismereteknek mindig a már meglévő fogalmi hálózathoz kell kapcsolódniuk. Ausabel alapvetően megkülönbözteti a szövegtanulást (magolás) az értelmes tanulástól.
A magolás során nem jön létre kapcsolat a fogalmi hálózattal, a megtanult szöveg nem alkalmas a fenti mentális műveletekre, de nem feltétlen eredménytelen egy olyan feleletválasztós vizsgán, ahol nem problémamegoldó feladatok szerepelnek.
Az értelmes tanulás során a bejövő információt úgy kell feldolgozni, hogy azzal bővíteni tudjuk a meglévő fogalmi hálónkat.
Amikor a bejövő információ egy gyengén strukturált lineáris szöveg, akkor egy további probléma nehezíti a feldolgozást. A kognitív pszichológia információbefogadási modellje szerint minden bejövő információ először egy rövidtávú memóriába (RTM) kerül és egy feldolgozási folyamat révén jut a hosszútávú memóriába (HTM). Az RTM kapacitása erősen korlátos. Ha az információ gyorsabban érkezik, mint ahogy feldolgozásra kerül, kognitív túlterhelésről beszélünk és a bejövő információ egy része elveszik. Ez a jelenség a lineáris szövegolvasás során könnyen bekövetkezik.
Az információvesztés elkerülésére, a tartalom jobb áttekintésére, megértésére és befogadására jegyzetelő segédeszközként javasolják a fogalmi térképek rajzolását. Ezek az információs térképek a lineáris szöveggel ellentétben már jól modellezik a tudás agyi struktúráját.
Kérdés: az információs térképek csak jegyzetelésre alkalmasak, vagy önálló kommunikációs eszközzé is fejleszthetők? Lehet-e a tudástérkép a szövegkönyv alternatívája? Ezt fogjuk elemezni a következő posztokban. Addig is itt egy videó a térképek és a tudásátadás evolúciójáról.
Ízelítő a sorozat folytatásából:
- a tudás rendszerezése – a hierarchia jelentősége
- ontológiák – vállalati tudástárak
- az MI szerepe a tudáskommunikációban
- tudástérképek a tudáskommunikációban
- vállalati tudástérképek
Siklósi István – 4D Soft Kft.
Ha tetszett a cikk és a videó, kérjük, iratkozz fel ránk YouTube-on és egyéb csatornáinkon, hogy a lehető leghamarabb értesülhess a sorozat új részeiről és egyéb tartalmainkról, híreinkről.
