Regionális fejlesztő programok tanácsadói támogatása során több duális képzés előkészítésében is szerepet vállaltunk. A megvizsgált működő külföldi példák és a hazai tapasztalatok elemzése során rengeteg tapasztalatot szereztünk arra vonatkozóan, hogy:
- Miképpen lehet felépíteni a duális képzés rendszerét egy hazai felsőfokú intézménynél?
- Mit kell tennie a vállalatoknak, hogy a duális képzés működőképes legyen?
- Mikor kész a vállalat ennek a modellnek az eredményes alkalmazására?
A közelmúltban 3 db „Fehér könyv” került kiadásra, azzal a céllal, hogy segítse az érintetteket a felkészülésben:
- Hogyan kell működnie a duális képzésnek az intézménynél?
- Hogyan kell működnie a duális képzésnek vállalatnál?
- Milyen szabályok vonatkoznak a duális képzés meglévő és leendő hallgatóira?
Ami a legnagyobb újdonságot jelenti a duális képzésbe bekapcsolódó szereplők számára, hogy ez egy együttműködésen alapuló, gyakorlati képzési forma. A sikerért nagyon sokat kell együtt dolgozni, a vizsgálatok eredménye szerint 72 olyan terület van, amit közösen kell megoldani a képzési intézménynek és a vállalatnak. Ez még a főiskolák és egyetemek számára is újdonságként hat.
A vállalatok többségében megvan a hit, hogy a duális képzés valami jó dolog, de nem igazán tudják, hogy mivel jár ez számukra. Sokak motivációja csupán annyi, hogy „Jól hangzik!”, de a konkrét feladatokkal, tennivalókkal, következményekkel nincsenek tisztában.
Ha a vállalat jól értelmezi és alkalmazza a duális képzés rendszerét, akkor olyan munkavállalókhoz jut, akik az adott vállalat munkakultúrájának megfelelően szocializálódtak, hely – és vállalat ismerettel rendelkeznek, már számos gyakorlati feladat végrehajtásán vannak túl, így a diploma megszerzését követően azonnal a napi feladatokra tudnak fókuszálni. Tehát a vállalat egy teljesen új minőségű „kezdő” diplomást tud munkába állítani.
Ehhez befektetésre van szükség, nem szabad sajnálni az időt, pénzt, energiát, ha nem csupán marketing fogásként kezeljük a duális képzést, ahogy ezt sokan teszik.
Döntő lehet, hogy a képzési feladatokat hogyan osztja meg egymás között a képző intézmény és a vállalat. Mindkét oldalon jelennek meg eddig nem végzett, új feladatok, de számos feladatot közösen kell tervezni.
Fel kell készíteni a duális képzésben részt vevő oktatókat is. És itt nem csak a vállalati emberekre kell gondolni, még a tapasztalt egyetemi, főiskolai oktatóknak is alkalmazkodniuk kell az újszerű feladathoz, és a duális képzésben részt vevő hallgatók eltérő helyzetéhez, viselkedéséhez. Ezek a hallgatók általában nagyon motiváltak, agilisek, és meglehetősen feszes ütemezés mellett haladnak előre tanulmányaikban, ezzel összhangban álló minőséget várnak el a képzéstől és a képzést támogató egyéb folyamatoktól.
További kihívást jelenthet egy adott vállalat számára, ha több képző intézménytől is fogad hallgatókat (akár ugyanarra a szerepkörre is). Komoly egyeztetéseket igényel a résztvevők között, pontosan meg kell fogalmazni az elvárásokat, és azonos logika szerint kell szervezni a képzéseket. Ezt nagymértékben segítheti a képzési standardok kialakítása, bevezetése.
Az oktatási feladatok prioritásának megkérdőjelezése nélkül, komoly figyelmet kell fordítani a szűken értelmezett oktatási folyamatokat körül vevő folyamatokra is:
- Hallgatói akvizíciós folyamat,
- Képzés előkészítési folyamat,
- Képzés értékelése,
- Hallgatók munkába helyezése, foglalkoztatása folyamatok.
Ezeknél a folyamatoknál hangsúlyt az intézmény és a vállalat közötti megfelelő munkamegosztásra, és feladat elhatárolásra kell helyezni, továbbá nagy jelentőséggel bír még a folyamatokhoz kapcsolódó kommunikáció, és információ áramoltatás is.
A bekapcsolódó vállalatok számára komoly kihívás, hogy egy másik korosztály kezelésére kell felkészülniük. Eddig végzett munkavállalókkal találkoztak, de a duális képzés során meg kell tanulniuk a 18-19 éves korosztály kezelését. Más kommunikációra van szükség már a toborzás során is. Ezt segítő megoldás például a “Nyitott gyárak éjszakája” kezdeményezés, ami lehetővé teszi a pályaválasztás előtt álló diákoknak termelő vállalatok meglátogatását, hogy jobban képet tudjanak alkotni egy üzem /gyártóhely működéséről, az itt érzékelt elvárásokat illeszteni tudják saját jövőképükhöz.
Ismeretátadás, tudásmegosztás során a tárgyi tudás mellett szükség van módszertani ismeretek átadására és a szociális készségek fejlesztésre is. A vállalati gyakorlati oktatóknak e tekintetben kiemelt a szerepük, hiszen a képzés 3 és fél éve alatt talán ők töltik el a legtöbb időt a hallgatókkal, a gyakorlati időszakok alatt mutatott viselkedési mintáik meghatározó módon befolyásolják a hallgatók szociális készségeinek alakulását.
Írta: Pomázi Gyula
(felsőoktatási szakértő, ForArea Gazdaságfejlesztő Kft.)