Riport a NAÜ szakértői konzultációjáról
Január végén újra meghívást kaptam a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) szakmai rendezvényére (Consultancy meeting). A témának különösen örültem, hiszen a TM működésének és hatásainak mérését rendkívül fontosnak tartom. Mostani írásunkban éppen a téma aktualitását járom körbe. A meeting munkájának eredményeiről külön cikkekben fogok beszámolni.
Március végi TM műhelyünk témája is a TM mutatószámok lesznek.
Consultancy Meeting to Identify Indicators for Knowledge Management címmel hívott össze szakmai találkozót a NAÜ, ahol 11 szakértő járta körbe a témát.
Pásztory Zoltán a NAÜ NKM (Nuclear Knowledge Management) részlegének csoportvezetője az alábbi célokat fogalmazta meg meghívójában:
- Nukleáris és más szervezetek jó gyakorlatának megismerése a TM mutatószámok vonatkozásában.
- Rámutatni a TM mutatószámok és a nukleáris szervezetek teljesítménymutatói közötti kapcsolatra (pl. KPI, WANO…)
- Megkezdeni egy dokumentum kidolgozását a TM mutatószámok típusairól, példáiról és a TM mérési rendszerek bevezetésének kérdéseiről a nukleáris szervezetek számára.
A csapattal szemben a legfőbb elvárás az volt, hogy ossza meg tapasztalatait (jó gyakorlatokat) a témában, és állítson össze egy listát a gyakorlatban bevált TM mutatószámokról. A NAÜ szeretne egy praktikus útmutatót készíteni a tagvállalatok szervezetei számára.
A bemutatkozó körben kiderült, hogy a témát mindenki fontosnak tartja, de nagyon eltérő szinten vannak a különböző nemzetek szervezetei. Akik már előrébb tartanak a TM mutatószámok bevezetésében, azok is úgy nyilatkoztak, hogy könnyű, ugyanakkor nagyon nehéz feladatról van szó. Arra utaltak, hogy minden, ami mérhető, abból képezhető mutatószám, de egy a vezetést és a stábot jól szolgáló mutatószám rendszer összerakása nagyon komoly feladat. Abban maradtunk, hogy a készülő útmutató legfontosabb funkciója, hogy a szervezetek vezetése számára egyértelművé tegye a tudásmenedzsment hozzájárulását a szervezeti célok eléréséhez (ami a nukleáris szervezeteknél a biztonságos és hatékony működést jelenti).
Meghívott előadóként Helen Rycraft tartott egy előadást a biztonsági sztenderdek felülvizsgálatával foglalkozó munka szemszögéből. Ő a Leadership and Management for Safety projekthez érkezett a NAÜ-höz.
Sokat foglalkozott nukleáris balesetek tapasztalatainak elemzésével, és arra a következtetésre jutottak, hogy a biztonságos működés kulcsa a tudásmenedzsment: fel kell használni a tanulságokat! A biztonsági kultúra = tanuló kultúra. A fukushimai események legfőbb tanulsága is az volt, hogy a vezetés és a kultúra a leglényegesebb tényezők. A mutatószám rendszerek funkciója, hogy olyan impulzusokkal szolgáljanak, ami előidézi a vezetés magatartásának megváltozását.
Az 5 nap során nagyon sok érdekes tapasztalattal lettünk gazdagabbak, és izgalmas, hasznos szakmai konzultációt folytattunk a témában. Ezeknek az információknak a lényegét egy-egy külön cikkben fogom megosztani tudásközösségünk tagjaival.
Meg vagyok győződve róla, hogy ez a tudás nem csak az atomenergetika szervezetei számára lesznek hasznosak.
Gyulay Tibor
