Adhat-e új impulzust a TM-nek a 4. ipari forradalom?
Az NGM gondozásában először került megszervezésre az Ipar 4.0 tematikus szakmai konferencia a MACH-TECH és IPAR NAPJAI kiállítás (május 9-12.) keretein belül. Végig sétáltam a kiállításon, és beültem a konferenciára, kifejezetten azzal a céllal, hogy ellenőrizzem az intuícióimat, miszerint az ipar újabb korszaka új követelményeket támaszt a tudásmenedzsmenttel szemben is.
Mi is az az Ipar 4.0?
A negyedik ipari forradalomként is emlegetett kifejezés az információs technológia és az automatizálás egyre szorosabb összefonódását, illetve ezen keresztül a gyártási módszerek alapvető megváltozását elhozó időszak összefoglaló neve.
A konferencia előadói beazonosítottak néhány olyan jellemzőt, ami talán még érthetőbbé teszi ezt a közkeletű fogalmat:
- Egyik legfontosabb jellemző a termelés elemeinek hálózatba kapcsolása; M2M-ként is nevezik (machine to machine), amit az IoT (a dolgok internetje) szolgál ki informatikai oldalról.
- „Digitális ikermodell”: a valós és virtuális folyamatok a gyártás teljes ciklusában összekapcsolódnak. (Lehetővé válik pl. a „virtuális üzembe helyezés”, ami jelentősen csökkentheti a kockázatokat.)
- Az ember szerepe megváltozik, a súlypont átkerül az ellenőrzésre, a termékek tulajdonságait szoftverek fogják beállítani.
A cél a hatékonyság, rugalmasság, versenyképesség javítása.
A technológia megújulása új üzleti modelleket is ki fog alakítani. Még nagyobb szerepe lesz a diverzifikációnak, a termelési együttműködéseknek.
A kormányzat is támogatja az ilyen irányú törekvéseket.
Olyan támogató intézmények jöttek létre, mint
- Ipar 4.0 kutatási és innovációs kiválóság központ (GINOP 2.3.2
- Termelésinformatikai és Termelésirányítási Kiválóság központ
- Nemzeti Technológiai Platform (i40platform.hu)
Nyitott mintagyárak létesülnek, és egyre nagyobb szerepet kap a tudásmegosztás az Ipar 4.0-val kapcsolatban.
Maga a kiállítás nem sokat tudott megmutatni az I4.0 koncepcióból. Bár hétköznapi szemlélőnek (valamikori mérnöki múltam ellenére magamat is idesorolom) is rendkívül érdekes és látványos volt a látni, hogy a sok robotok mire képesek ma már, a hálózatos működést ilyen környezetben nem lehetett (?) bemutatni, én legalább is erre nem láttam példát.
Hogyan kapcsolódik a TM az Ipar 4.0-hoz?
Az tisztán látszik, hogy a termelés technológiája, a gyártási, üzleti modellek alaposan át fognak alakulni a nem is olyan távoli jövőben. Ebből pedig következik, hogy ezt a folyamatot le kell követnie a legfontosabb erőforrás menedzselésében is.
A jövőben a tudás kezelése is egyre jobban meg lesz osztva az ember és a gép között. Erre új TM stratégiát kell kidolgozni. Az ember megváltozott szerepe új tudástartalmakat, új tudásmegosztási, tanulási formákat igényel. Az egyszerűbb, kiszolgáló jellegű munkakörök (robotizáció miatti) visszaszorulásával, a termelésben maradó emberrel szembeni kompetencia igény egyre magasabb lesz. Magának a TM-nek is meg kell újulnia.
A termelés szereplőinek intenzívebb összekapcsolódása kiköveteli a tudásvagyon megosztott, integrált kezelését, a részvevők közötti hatékonyabb, gyorsabb tudáscserét.
Egy dolog biztos; a mai felgyorsult világban nincs idő a késlekedésre! A tudásmenedzsment fejlesztésébe is érdemes mielőbb belekezdeni!
