Az AI-transzformáció elsősorban nem technológiai kérdés, hanem tudásközpontú szervezetfejlesztési feladat. Ezzel a gondolattal készülök az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottságának decemberi konferenciájára, amelyre előadóként kaptam meghívást. Szeretettel invitálom olvasóinkat is!
A XXIII. tudásmenedzsment-konferencia központi kérdése: „Vajon miért nem hasznosítják a magyarok a tudást tőketényezőként?” A rendezvény a tudás gazdasági hasznosulását, a versenyképességet és a mesterséges intelligencia szerepét járja körül, kutatók és gyakorlati szakemberek részvételével.
Előadásomban, aminek címe: AI readiness = Knowledge readiness – Felkészülés az intelligens szervezeti működésre, azt mutatom be, hogyan segítheti a tudásmenedzsment a szervezetek felkészülését az AI korszakra.
A kiindulópont a szervezet tudásvagyona: milyen tudással rendelkezünk, hol található, mennyire megbízható, és hogyan hasznosul a mindennapi munkában? A munkatársak fejében élő tapasztalatok, a szétszórt dokumentumok és az egymásnak ellentmondó útmutatók rendezése a szervezeti működés fejlesztésének alapvető feladata.
Az intelligens szervezetben ember és AI közösen használható, megbízható tudásbázisra támaszkodva működik együtt. Ennek megteremtéséhez a tudás feltárására és rendszerezésére, világos felelősségekre, a munkafolyamatok fejlesztésére és a munkatársak bevonására egyaránt szükség van. Gyakorló tudásközpontú szervezetfejlesztőként ezekről a feladatokról és a siker feltételeiről beszélek.
Meggyőződésem, hogy a szervezet tudásvagyonának tudatos rendezése és folyamatos fejlesztése alapozza meg, hogy az ember és az AI együttműködése tartós versenyelőnyt teremtsen.
Sokoldalú program a tudásról és az AI-ról
A programtervezetben többek között az alábbi témák szerepelnek:
- Bőgel György: az AI-fejlesztések és működési kiadások megtérülése.
- Boda György és Kiss Ferenc: a bérek szerepe a tudásalapú versenyképesség növelésében.
- Bencsik Andrea: az AI-n alapuló tudásmenedzsment mint dinamikus szervezeti képesség.
- Szabados Levente és Kiss Ferenc: a szakértői tudástól az AI számára szükséges közös tudásmodellig.
- Noszkay Erzsébet: a professzori tacit tudás és a mesterséges intelligencia szinergiája.
- Drobny-Burján Andrea: kreatív problémamegoldás az ember és az AI együttműködésében.
- Balogh Anikó: miért maradnak le a vállalatok, miközben dolgozóik már használják az AI-t?
- Szívós Mihály: az AI okozta változások a tudásmenedzsmentben és a hallgatólagos tudás fajtái.
- Marczellné Dr. Szilágyi Eszter és Bacsó György: új munkaerőpiaci keresleti és kínálati kihívások.
Saját előadásom a tervezett program szerint 14:55-kor kezdődik. A napot közös szakmai beszélgetés zárja a tudás hazai hasznosításának akadályairól.
A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt a konferencián!
Ajánlom a rendezvényt vezetőknek, HR- és szervezetfejlesztési szakembereknek, tanácsadóknak és mindazoknak, akik szeretnék jobban hasznosítani szervezetük tudását az AI korszakában.
Időpont: 2026. december 8., kedd, 9:00–16:00
Helyszín: Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar
1084 Budapest, Tavaszmező utca 17., A épület, I. emelet, Kari Tanácsterem
A részvétel díjmentes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
Jelentkezési határidő: 2026. december 2.
