Az elmúlt két évben rengeteg szervezet kezdett el mesterséges intelligenciával kísérletezni.
Copilot. ChatGPT. Gemini. Claude…
A legtöbb beszélgetés azonban továbbra is leginkább csak a technológiáról szól.
- Melyik modellt válasszuk?
- Milyen licenceket vásároljunk?
- Mely folyamatokat automatizáljuk?
Pedig szerintem ennél sokkal fontosabb változás zajlik.
- Az AI nem egyszerűen egy új szoftver.
- Az AI egy új „munkatárs”.
- Persze nem ember.
- Nem alkalmazott.
De ugyanúgy részt vesz majd az információ feldolgozásában, döntések előkészítésében, tartalmak készítésében, elemzésekben vagy ügyfélkiszolgálásban.
Ezért érdemes úgy gondolni rá, mint a szervezet új tudásfelhasználójára.
És itt kezdődik az igazi kihívás.
Egy tapasztalt kolléga nem kizárólag a dokumentált tudására támaszkodik.
- Segíti a tapasztalata.
- A szervezeti kultúra ismerete.
- A személyes kapcsolatai.
- A józan ítélőképessége.
- És az a rengeteg hallgatólagos (tacit) tudás, amelyet hosszú évek alatt szerzett meg.
Az AI ezzel szemben semmit sem „tud magától”.
Kizárólag arra a tudásra tud építeni, amelyet a szervezet számára hozzáférhetővé és értelmezhetővé tesz. Ezért sokkal érzékenyebb a szervezeti tudás minőségére, mint egy ember.
Ha hiányos a tudásbázis, hiányos lesz az AI válasza is.
Ha ellentmondásos, az AI bizonytalan lesz.
Ha elavult, az AI is elavult tudással dolgozik.
Vagyis: Az AI-nak még nagyobb szüksége van jó tudásmenedzsmentre, mint az embereknek.
Ez a felismerés szerintem alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a szervezeti tudásra tekintünk.
És ez csak a kezdet.
A következő részben arról írok, hogy miért válik emiatt a tudásmenedzsment az AI transzformáció egyik legfontosabb sikerfeltételévé.
