A tűzoltó tényleg hős?
Nem, ha céget vezet!
Ha ég a ház, akkor el kell oltani. A tűzoltó ünnepelt hőssé, bálvánnyá válik. Sok kisgyerek szeretne tűzoltó lenni, ha nagy lesz.
A cégeknél is előállhatnak olyan helyzetek, amik azonnali beavatkozást igényelnek. Ha azonban a tűzoltás napi tevékenységgé válik egy szervezetben, akkor el kell gondolkodni azon, hogy nincs-e szükség valamilyen érdemi beavatkozásra?
Gyakorlatunkból szeretnék felidézni 2 olyan esetet, amikor ügyfeleinknél olyan csapda helyzet alakult ki, ami komoly következményekkel járt.
Az egyik történet főszereplője egy kereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, akinél a szűkös raktár kapacitás miatt folyamatos problémák adódtak az áruk összeszedésével. Rengeteg idő ment el a keresgéléssel, folyamatos kapkodás, hibák jellemezték a fő tevékenységet. A rendszer kialakítására tett javaslatainkra az a válasz érkezett, hogy ezek között a körülmények között nem érdemes erőlködni, nem lehet jó megoldást kialakítani. Az élet aztán kibillentette őket ebből a helyzetből, költözniük kell. Egy jóval nagyobb terület fog rendelkezésükre állni. Elkezdtük kialakítani az új rendszert, de a tervezési folyamat megakadt, mivel „Nincs időnk arra, hogy tervezgessünk, el kell költöznünk!” valahogy átkerül az árukészlet az új helyre, és folytatódik a „káoszmenedzsment”.
A másik esetben az adminisztratív tevékenységeket kellene kiváltani folyamat automatizálással, mesterséges intelligencia alkalmazásával. Igen ám, de a munkatársak „pillanatnyilag” annyira túlterheltek jelenleg, hogy nincs idejük arra, hogy információt adjanak a fejlesztők számára. Így a projekt kezdési időpontja hosszasan elhúzódott.
Pedig a folyamatos tűzoltásnak, a halogatásnak megvannak a következményei. A raktár projektnél világosan látszik, hogy a készlet rendszer nélküli áthordása még az előzőnél is nagyobb káoszt okoz majd a megrendelések teljesítésében (hiszen azt a rendetlenséget már megszokták), és biztosan többször át kell majd rendezni az új raktárt is. Ez komoly kapkodást, többletköltséget fog okozni.
A másik ügyfelünknél nem is kellett előre vetíteni a lehetséges problémákat, mert be is következett a baj. Az 5 fős csapatból két tapasztalt munkatárs felmondott, nem bírta a terhelést és az ezzel járó stresszt. Most, ha lehet, még nagyobb a baj, még jobban ég a ház!
Mit tesz egy okos vállalkozás?
Nem várja meg, amíg kigyullad a tűz. Tervszerű munkával megelőzi azokat a helyzeteket, amikor már nehéz kézben tartani az eseményeket. Olyan rendszert épít fel, ahol kisebb az esélye a vészhelyzetek kialakulásának. Nyilván, a mai világban nem tudsz bombabiztos szervezetet létrehozni, mindig történhetnek váratlan események. Ezeket a helyzeteket meg kell oldani. Utána azonban elemezni kell a történéseket. A tanulságok levonásánál nem arra kell fókuszálni, hogy hogyan tudjuk legközelebb is eloltani a tüzet, hanem arra, hogy mit kell tennünk az ilyen helyzetek kialakulásának megakadályozása érdekében. Ebben a rendszerben nem a tűzoltók a hősök, hanem azok, akik megakadályozzák a tüzek fellobbanását. (Ahogy az egészségügyben is a megelőzésre kellene tenni a nagyobb hangsúlyt a gyógyítás helyett.)
Ha ez ilyen logikus, akkor miért ennyire nehéz átállni?
- A tüzet tényleg el kell oltani. Ha valóban nagy a baj, cselekedni kell. Ilyenkor minden erőnket az azonnali megoldásra összpontosítjuk, nem is marad energiánk másra. (De…)
- Gyakran bukkan fel a „jövő diszkontálás” jelensége. A távolabbi tárgyakat kisebbnek látjuk, a jövőbeli problémák következményeit leértékeljük. Ezért fordul elő, hogy a napi tűzoltó tevékenységek miatt nem marad időnk a jövőben jelentkező sokkal komolyabb ügyek kezelésére.
- Pszichológiai előnyei is vannak a tűzoltásnak. A sikeres problémamegoldás sikerélményt okoz, elismerést vált a környezetünkből, hőssé is válhatunk.
- A hosszabb távú ügyekkel való foglalkozás + energiákat igényel, ami viszont éppen azért nem áll rendelkezésre, mert felemésztik a napi hibaelhárítások, azonnali beavatkozások.
- Ha már meg is született az elhatározás a változtatásra, a cselekvést gyakran megakadályozza a halogatás; „A mai nap nem igazán alkalmas arra, hogy belevágjak, majd inkább holnap!” (És ez a mondat minden nap aktuális.)
Hogyan léphetünk ki az ördögi körből?
- A felismerés az első lépés: minél több konkrét adattal támasztjuk alá a jelenlegi helyzet tarthatatlanságát, annál hamarabb eljuthatunk az „Ez így már nem mehet tovább!” állapotba.
- Mérlegelni kell a viselkedési alternatívák összes következményeit, és az összességében legjobb, a legmagasabb megtérülési mutatóval rendelkező forgatókönyvet kell választanunk.
- Akkor kell intézkedni, amikor még nem ég a ház!
- Hosszú távon olyan működésmódot kell kialakítani, amiben tanulunk a hibáinkból, és a tapasztalatokra építve folyamatosan javítjuk az eredményességet, hatékonyságot. Ezt nevezzük tanuló szervezet átalakulásnak.
Lépjünk abba az irányba, hogy tűzoltók helyett a rendszert folyamatosan fejlesztő munkatársak váljanak hőssé!
Okos Vállalkozás programunk keretében ehhez a változási folyamathoz adunk segítséget. A program részleteivel kapcsolatban hamarosan új fejleményekkel jövünk, melyekről Okos Vállalkozás hírlevelünk további számaiból és többi csatornánkról is értesülhetsz majd.
Ha nem Okos Vállalkozás hírlevelünkben találtál a cikkre, de még olvasnál hasonlókat tőlünk és szeretnél értesítéseket kapni Okos Vállalkozás programjainkról, könnyedén feliratkozhatsz egy perc alatt az alábbi linkre kattintva.
Ha Te is megjelentetnéd gondolataidat blogunkon, küldd el ötletedet a szabo.marton@kmexpert.hu e-mail címre!
