A CE Klubban tartott előadásom vezérfonala
Berencsi Bence (SAASCO) barátom meghívására február 23-án egy rövid előadást tartottam a CE jelölés (a gépek jogi megfelelőségének igazolása) és a tudásmenedzsment kapcsolatáról. A felkérés arról szólt, hogy mutassam meg a mintegy 100 fős hallgatóságnak, hogy a szervezetben hogyan célszerű kezelni egy ilyen fontos tudáselemet. A felkészülés során gondoltam bele, hogy a jogszabályok tulajdonképpen a társadalmi tapasztalatok speciális leképeződése.
Kicsit kakukktojásnak éreztem magam a programon, mivel én szinte semmit sem tudok a berendezések jogi megfelelőségének vizsgálatáról. (4 előadás meghallgatása után azért már dereng valami. A lényeg talán az, hogy egy gépi berendezés üzembe helyezésének feltétele, hogy megfeleljen a törvényi előírásoknak, és ezt egy bizony „CE jelöléssel” igazolják.)
Hogy is jön ide a tudásmenedzsment? Bence, a program szervezője részt vett a legutóbbi Tudásmenedzsment a gyakorlatban tréningünkön. Mivel a jogi megfelelőség vizsgálata egy hatalmas, komplex tudásanyagra épül, és nagyon komoly felelősség (jogi, gazdasági emberi) kapcsolódik hozzá, úgy érezte, hogy az ügyfeleinek, partnereinek hasznos lehet, ha megismerik a tudáskezelés alapvető elveit, módszereit.
A felkészülés során jöttem rá, hogy ha a jogi szabályozásokra TM szemüvegen keresztül tekintünk, akkor tulajdonképpen arról van szó, hogy a szabályalkotók, a felhasználók érdekében, jogi eszközökkel akarják garantálni, hogy az adott területen minden érintett használja a társadalmi szinten összegyűlt tudást, tapasztalatot.
Ami KRESZ-ben a jogosítvány (vagy műszaki vizsga), az a gépi berendezéseknél a CE jelölés. A közúti közlekedésben azért me
rünk részt venni, mert bízunk benne, hogy minden szereplő ismeri a szabályokat, vagyis tudja, hogyan kell balesetmenetesen közlekedni.
Joggal adódik azonban a kérdés; ha jogszabályok (utasítások, szabványok) ennyire hasznosak, miért kötődik hozzájuk ilyen sok rossz képzettársítás, negatív érzelem?
Egyik ok az, hogy a szabályalkotók nem bíznak a józan belátásban, a megfelelő magatartásra kényszerítő eszközökkel veszik rá a szereplőket. Leginkább akkor észleljük a jogszabályokat, ha a be nem tartásukkal járó következményekkel szembesülünk (bírság, börtön…).
A másik ok is érthető: a jogszabályok nem tudnak minden konkrét esetre megoldást adni, az értelmezésük nem mindig egyszerű. Ráadásul a mai jogszabályi környezet kiszámíthatóságával is vannak jelentős problémák; a folyton változó keretekhez való alkalmazkodás komoly kihívást jelent.
A jogi megfelelőség vizsgálatával kapcsolatban az alábbi következtetésre jutottunk: Egy ilyen hatalmas, komplex, folyton változó tudásanyag kezelése felelős vezetői magatartást igényel. Az érintett szervezetekben ki kell alakítani egy olyan belső kompetenciát (ember, tudás, folyamat…), ami képes kézben tartani ezt a különböző kockázatokat jelentő területet. A tudás egy jó részét azonban érdemes erre specializált partnerektől beszerezni, hiszen rengeteg, dinamikusan változó jogszabályból csak néhány vonatkozik az adott szervezet tevékenységére. Felesleges energia lenne, minden jogszabály folyamatos figyelemmel kisérése.
Aki többet szeretne megtudni a jogi megfelelőség kérdéséről, keresse fel a SAASCO honlapját: www.saasco.hu
