Gondolatok a Minőség és tudásmenedzsment műhely kapcsán
Volt itt minden: Rácsodálkozás, szkepszis, optimizmus, értetlenkedés… A címsorban szereplő mondat a június 15-i műhelyünkön hangzott el az egyik részvevőnk szájából a minőségügy és a tudásmenedzsment kapcsolatára vonatkoztatva. Valóban; a szervezeti tudás és kiválóság közötti logikai kapcsolat szinte megkérdőjelezhetetlen, a gyakorlatban mégsem látunk sok példát az ésszerű összekapcsolódásra.
Az EFQM modell, az ISO 9001 és a lean szemüvegén keresztül igyekeztünk közelebb kerülni a megoldáshoz.
A tudásmenedzsment sorsát döntően befolyásolja, hogy a döntéshozók számára egyértelművé válik-e, hogy a TM képes egészen kézzelfogható módon segíteni a szervezeti célok elérését. A minőség lehet erre az egyik kiváló terep: Ahol fontos a minőség ott felértékelődik a tudás, egyértelművé válik, hogy szükség van TM-re!
Bevezetőmben ezeket a gondolatokat fogalmaztam meg, és feltettem néhány kérdést a minőségügy frekventált területeinek címezve:
Szabó Kálmán a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezető igazgatója megmutatta nekünk, hogy az Európai Kiválóság mozgalom által létrehozott EFQM modell hogyan kezeli a tudásmenedzsment kérdését. A 28 éve indított kezdeményezés világszerte ismert, stabil brand-é vált, amit valószínűleg annak köszönhetnek, hogy az általuk kínált modell (vagyis csomagolt tudás) hasznos az alkalmazóik számára.
2005-ben egy kutatásuk számtalan olyan problémát tárt fel, ami a tudáskezelés hiányosságaira vezethető vissza. A Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszere a modell minden elemében rámutat a tudásgazdálkodásal kapcsolatos szempontok figyelembevételére.
A szervezeti önértékeléshez is pontos útmutatót fogalmaz meg az EFQM modell, ami szintén „rímel” a TM gondolkodásmódjával.
- Áttekintés az ISO jelenlegi magyarországi helyzetéről (Kik, miért, hogyan? Mekkora a súlya a piacon? …)
- A tudásmenedzsment helye a szabványban
- Jelenleg hogyan kezelik az érintettek (minősítő és minősítendő szervezetek) ezt a kérdéskört? Hogyan történik a felkészítés és az audit? (Mit vizsgálnak?)
Megtudtuk, hogy az IR-tanúsítások száma még mindig növekvő tendenciát mutat a világban, és Magyarországon is több, mint 7000 szervezet rendelkezik ISO 9001 tanúsítvánnyal.
A PDCA (Plan, Do, check, Action) ciklus logikáját követve írja elő a szabvány a szervezeti tudástőke kezelésével kapcsolatos teendőket. Előírásokat tartalmaz a szervezeti folyamatok működtetéséhez szükséges szervezeti tudás meghatározásáról, fenntartásáról, kezeléséről, elérhetővé tételéről.
Az auditorok külön kérdéslistával készülnek a TM vonatkozások ellenőrzésére. Ráadásul: „… kívánatos volna, ha az auditon be tudna a szervezet mutatni példákat a tudásmenedzsmentre…”
Szerencsére optimista megnyilvánulásokkal is találkoztunk: „A versenyképességre gyakorolt hatása miatt, meg fog jelenni a TM a szervezetek életében”. Mivel mindkét területnek nagy a versenyképességre gyakorolt hatása – vélekedett az egyik részvevő – a minőségügy és a TM kéz a kézben jár.
Kultúraváltásra van szükség, aminek egyik legjobb eszköze a személyes példamutatás.
A TM jelenlegi (nem kellően elismert) helyzetének egyik okaként azt állapítottuk meg, hogy a döntéshozók számára nem kellően világos, hogy a tudásmenedzsment milyen helyzetekben kínál konkrét megoldási módot. Ebben nyilvánvalóan megvan a TM szakma képviselőinek felelőssége is. A műhelysorozatunk folytatásától is azt reméljük, hogy a következetes kommunikációnk előbb-utóbb eléri a célját.
1. A TM egyértelműen megjelenik az ISO 9001 mindegyik generációjában, de más minőségi (kvázi)szabványokban is, pl. HACCP. Tehát a kapcsolat tényét nem kell elmagyarázni a döntéshozóknak. Viszont érdemes előadásokban, esetleg publikációkban bemutatni, hogy az ISO 9001 mely követelményeinek teljesítését támogathatja a TM. Például: a szabvány előírja, hogy a saját tevékenységet és a vevői elégedettséget folyamatosan dokumentálni, mérni és értékelni kell, szükség esetén pedig helyesbítő tevékenységet kell végezni. Itt még akkor is nyilvánvalóan TM történik, ha nem így nevezik. A TM népszerűsítését talán néhány valós vagy legalább életszerű példa közzététele segítheti.
2. A minőségirányítás veszteségcsökkentő témakörében a jelenlegi megközelítés eljutott a falig. A fukushimai atomerőmű katasztrófa rávilágított arra, hogy a Japánban széles körben elterjedt, tökéletesen működő just-in-time típusú termelési rendszerek nagyon sebezhetőek. Ha a logisztikai lánc egyik láncszeme megsérül – ami Fukushima kapcsán sokszor megtörtént – akkor az általa kiszolgált további láncszemek is működésképtelenné válnak. Ezt japánban már belátták, és beengedik a rendszerbe a korábban bűnös pazarlásnak nyilvánított redundanciát pl. gyártásközi készletezés formájában. Tehát a TM-nek foglalkoznia kell a tökéletességre törekvés korlátaival.
3. Az előző pont rávilágít arra is, hogy a logisztika úgy ahogy van, TM-nek tekinthető. Érdemes vele külön foglalkozni a TM keretében.
2017.06.23.
Kun István