Gondolatok a Minőség és tudásmenedzsment műhely kapcsán
Volt itt minden: Rácsodálkozás, szkepszis, optimizmus, értetlenkedés… A címsorban szereplő mondat a június 15-i műhelyünkön hangzott el az egyik részvevőnk szájából a minőségügy és a tudásmenedzsment kapcsolatára vonatkoztatva. Valóban; a szervezeti tudás és kiválóság közötti logikai kapcsolat szinte megkérdőjelezhetetlen, a gyakorlatban mégsem látunk sok példát az ésszerű összekapcsolódásra.
Az EFQM modell, az ISO 9001 és a lean szemüvegén keresztül igyekeztünk közelebb kerülni a megoldáshoz.
A tudásmenedzsment sorsát döntően befolyásolja, hogy a döntéshozók számára egyértelművé válik-e, hogy a TM képes egészen kézzelfogható módon segíteni a szervezeti célok elérését. A minőség lehet erre az egyik kiváló terep: Ahol fontos a minőség ott felértékelődik a tudás, egyértelművé válik, hogy szükség van TM-re!
Bevezetőmben ezeket a gondolatokat fogalmaztam meg, és feltettem néhány kérdést a minőségügy frekventált területeinek címezve:
Szabó Kálmán a Szövetség a Kiválóságért Közhasznú Egyesület ügyvezető igazgatója megmutatta nekünk, hogy az Európai Kiválóság mozgalom által létrehozott EFQM modell hogyan kezeli a tudásmenedzsment kérdését. A 28 éve indított kezdeményezés világszerte ismert, stabil brand-é vált, amit valószínűleg annak köszönhetnek, hogy az általuk kínált modell (vagyis csomagolt tudás) hasznos az alkalmazóik számára.
2005-ben egy kutatásuk számtalan olyan problémát tárt fel, ami a tudáskezelés hiányosságaira vezethető vissza. A Tudásmenedzsment EFQM Keretrendszere a modell minden elemében rámutat a tudásgazdálkodásal kapcsolatos szempontok figyelembevételére.
A szervezeti önértékeléshez is pontos útmutatót fogalmaz meg az EFQM modell, ami szintén „rímel” a TM gondolkodásmódjával.
Toldi Sándort a Pannon-Quality Kft. ügyvezetőjét arra kértem, hogy az alábbi pontok mentén mutassa be nekünk az ISO 9001 és a TM kapcsolatát:
- Áttekintés az ISO jelenlegi magyarországi helyzetéről (Kik, miért, hogyan? Mekkora a súlya a piacon? …)
- A tudásmenedzsment helye a szabványban
- Jelenleg hogyan kezelik az érintettek (minősítő és minősítendő szervezetek) ezt a kérdéskört? Hogyan történik a felkészítés és az audit? (Mit vizsgálnak?)
Megtudtuk, hogy az IR-tanúsítások száma még mindig növekvő tendenciát mutat a világban, és Magyarországon is több, mint 7000 szervezet rendelkezik ISO 9001 tanúsítvánnyal.
A PDCA (Plan, Do, check, Action) ciklus logikáját követve írja elő a szabvány a szervezeti tudástőke kezelésével kapcsolatos teendőket. Előírásokat tartalmaz a szervezeti folyamatok működtetéséhez szükséges szervezeti tudás meghatározásáról, fenntartásáról, kezeléséről, elérhetővé tételéről.
Az auditorok külön kérdéslistával készülnek a TM vonatkozások ellenőrzésére. Ráadásul: „… kívánatos volna, ha az auditon be tudna a szervezet mutatni példákat a tudásmenedzsmentre…”
Dr. Németh Balázs (Kvalikon Kft. ügyvezetője) a lean filozófiáját hozta közelebb a részvevőkhöz. Az alapokat a Toyota által 1992-ben publikált rendszer a TPS (Toyota Production System) szolgáltatta, a sok tekintetben világelső japán gyár gyakorlatának átvételével van lehetőség javítani a szervezetek működését. A TPS betűszónak Balázs új jelentést is adott, Thinking Production System, ami a tudásalapú fejlesztésre mutat. A rendszer egyik alapja a best practise-k szabványosításával történő hatékonyságnövelés. A fejlesztés az érintett emberek bevonásával történik, ami a termelési tapasztalatok felhasználása és az elkötelezés miatt is fontos. Szóba került még a Kaisen is, a folyamatos jobbítás módszertana.
A téma közös feldolgozása során arra kértük a részvevőket, hogy ismertessék saját szervezetük jó (és nem annyira követendő) gyakorlatát a TM és a minőségügy kapcsolatában. Igazán vegyes kép alakult ki, de azért az összkép inkább pesszimistára sikeredett. Sok részvevőnk képviselte a felsőoktatási szektort, és sajnos, szinte egyöntetűen úgy foglaltak állást, hogy ezen a területen a TM és minőségügy nincs megfelelően kezelve. Legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy náluk gyermekcipőben jár a TM, egyik cégnél pl. a jelen kihívásaira úgy próbálnak meg válaszolni, hogy igyekeznek megtartani a kulcsembereiket.
Szerencsére optimista megnyilvánulásokkal is találkoztunk: „A versenyképességre gyakorolt hatása miatt, meg fog jelenni a TM a szervezetek életében”. Mivel mindkét területnek nagy a versenyképességre gyakorolt hatása – vélekedett az egyik részvevő – a minőségügy és a TM kéz a kézben jár.
Kultúraváltásra van szükség, aminek egyik legjobb eszköze a személyes példamutatás.
A TM jelenlegi (nem kellően elismert) helyzetének egyik okaként azt állapítottuk meg, hogy a döntéshozók számára nem kellően világos, hogy a tudásmenedzsment milyen helyzetekben kínál konkrét megoldási módot. Ebben nyilvánvalóan megvan a TM szakma képviselőinek felelőssége is. A műhelysorozatunk folytatásától is azt reméljük, hogy a következetes kommunikációnk előbb-utóbb eléri a célját.
Gyulay Tibor
