Msc képzés az angliai Cranfield Egyetemen (még a Rolls-Royce is támogatta)
Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam, Kormány Gergely vagyok, tanácsadó és „tudásmenedzser”. A Szent István Egyetem üzletviteli menedzsment és pénzügy-, számviteli menedzsment szakokon szereztem 1-1 diplomát, a harmadikat pedig Angliában a Cranfield Egyetem „Knowledge management for business innovation” elnevezésű mesterkurzusán. Míg az első két képzés tartalma a többség számára egyértelmű, addig az utóbbi jelentése sokakat elgondolkodtathat, főleg azokat, akik nyitottak a tudásmenedzsment területei felé. Jelen írásommal erről a harmadik kurzusról szeretnék beszámolni, és kis ízelítőt adni arról, hogy nyugaton milyen szerepet tölt be a tudásmenedzsment, mint szakma, az egyetemek, illetve a vállalatok érdeklődési köreiben.
Bár a diplomámat már közel egy évtizede átvettem, kutatási projekteken kívül mégsem volt lehetőségem a témával mélyebben foglalkozni, hiszen a vállalatok figyelmét a válságot követő években inkább a válságmenedzsment és a költségoptimalizáció foglalta le mintsem a jövőbetekintő és hosszútávon megtérülő tudásmenedzsment. (Persze akadt idehaza is néhány kivétel, akik a felszabaduló kapacitásokat külső támogatások fejében a tudástőkéjükbe fektették.) A téma aktualitását a jelenlegi piaci környezet adja, melyben az idős generációk tudásátadása és a fiatal generációk magas arányú fluktuációja egyaránt a tudatos vállalatvezetés figyelmének a célkeresztjébe került, és az erőforrások is rendelkezésre állnak a stratégiai tudásmenedzsment bevezetéséhez.
De távolodó gondolatok helyett essen inkább szó magáról a képzésről, amelyre tekinthetünk akár ún. „best practise”-ként, vagy csupán egy példaként, ami megmutatja, hogy hogyan nevelhetünk olyan cégvezetőket, középvezetőket vagy tudásmenedzsment specialistákat, akik képesek megoldást nyújtani a fent megnevezett kérdésekre.
A képzés 3 nagy részből állt. Pontosabban 3+1, amennyiben belevesszük a képzés előtti egyhetes csapatépítő tréninget, amelyben a kurzuson résztvevő különböző országokból származó 20-30 diák és tanáraik megismerték egymást, és a feladatokon, kihívásokon és közös célokon keresztül jó barátságokat építhettek ki. Az első nagy szakasz az ún. elméleti képzés, ami éppen annyira volt gyakorlati, mint elméleti. 4 hónapon keresztül hétköznaponként reggeltől délutánig különböző blokkosított modulokban sajátítottuk el a tudásmenedzsment fontos témaköreit. A képzések során lehetőségem volt elmélyíteni ismereteimet az üzleti folyamatok elemzésében és menedzsmentjében, a stratégiai döntéshozatalban, különféle vezetői és projektmenedzsment technikák területein. Ezek mellett a következő modulokat ölelte fel a képzés: Vállalatirányítási rendszerek, Tudásszerzés és teremtés, Innováció, Tudásrendszerek tervezése, Információ menedzsment, Vállalatmodellezés, Stratégiai tudásmenedzsment. A tantárgyakat az ötödik hónapban prezentációk tartásával, esszékkel és vizsgákkal zártuk.
A modulokat és a vizsgákat követte a csoportos szakmai gyakorlat a „group project”, amelyben a különböző szakterületekről érkező diákokat 5-8 fős csapatokba szervezve egy-egy valós vállalati probléma megoldására küldték ki egy-egy létező vállalat megbízásából és finanszírozásával.
A projektnek a címe, amiben én is részt vettem: „Gépjárművek töréstesztjeinek költség-előny elemzése.” Az Európai Unió megbízásából és finanszírozásával elindított négy hónapos projekt által tapasztalatot szereztem a projektalapú gondolkodásmódban, a hatékony információszerzésben és kapcsolatfelvételben a szállítókkal és gyártókkal. Az elkészített kutatómunka gyakorlati betekintést adott a modern költségelemző eljárásokba, eredményeinket a sajtó és a szakma előtt prezentáltuk, és szaklapokban publikálásra is kerültek. Más projektek szorosabban kötődtek a tudásmenedzsment területeihez, és olyan neves vállalatok megbízásából indultak, mint az Airbus, Barclaycard, EasyJet, Jaguar és Rolls-Royce.
Nagy jelentősége van ennek a gyakorlati időszaknak mind a diák, mind a vállalat szempontjából, hiszen jellemző, hogy már a csoportos munka során, vagy azt követően az egyéni diplomamunka alatt állásajánlatot kapnak a diákok azoktól a cégektől, ahol a kutatási feladatot teljesítették.
Júniustól szeptemberig a diákok az egyéni kutatómunkájukat, Msc diplomadolgozatukat írják és felkészülnek annak megvédésére. A csoportos feladathoz hasonlóan az egyéni munka is meglévő vállalati problémakört dolgoz fel és az egyetemi konzulens mellett egy vállalati felelős is támogatja a diák munkáját, és biztosítja a projekt teljesítéséhez szükséges adatokat.
Saját projektként a diplomamunkámat a vállalati tudás méréséről, kimutatásáról, és mint immateriális eszközként való kezelésnek a lehetőségeiről írtam, valamint készítettem egy angol–magyar nézőpontokat összehasonlító tanulmányt, amely az országos tudományos diákköri konferencián első helyezést ért el. Számos vállalati példa és kérdőív mutatott rá arra, hogy Magyarország több éves lemaradásban van a tudásmenedzselés területén. Bár a kutatómunkám lezárása óta több egyetemi képzésnek a része a tudásmenedzsment, és néhány vállalat hazánkban is bevezetett már tudásmenedzsment rendszert, mégis úgy gondolom, hogy az angol példához viszonyított lemaradásunk alig csökkent az elmúlt években.
A jelenlegi gazdasági környezetben új cél lehetne, hogy a magyar egyetemekről kikerülő szakemberek megértsék a jelentőségét, és megfelelő módon kezeljék a vállalkozásaikban képződő tudástőkét. A nyugati példa rávilágít arra, hogy a nagyvállalatok és az egyetemek kooperációja által hatékonyan oldhatók meg valós vállalati problémák a tudásmenedzsment területén is, és a képzett tudásmenedzserek, vezetői és középvezetői szinten, hosszútávú gazdasági sikerekhez vezethetik a vállalkozásokat, amelyekben stratégiai fontosságú a felhalmozott tudás kezelése.
A tudásmenedzsment kurzusról az egyetem honlapján lehet tájékozódni: https://www.cranfield.ac.uk/courses/taught/knowledge-management-for-innovation
Kérdés és javaslat esetén fordulj bizalommal hozzám az alábbi elérhetőségek valamelyikén:
Kormány Gergely
0670 / 9679894
kormanygergely @ gmail.com
