2023. augusztus 23.
KM EXPERT
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Személyes idő- és tudásgazdálkodás tréning
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Vezetőképzés
  • Kapcsolat
No Result
Összes találat megjelenítése
KM EXPERT
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Személyes idő- és tudásgazdálkodás tréning
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Vezetőképzés
  • Kapcsolat
No Result
Összes találat megjelenítése
KM EXPERT
No Result
Összes találat megjelenítése
Főoldal Korábbi cikkek

TM és ahogy fejlődik 2. rész- A TM első generációja

kelemen.klara írta kelemen.klara
2014. január 12.
- Korábbi cikkek
0
10
SHARES
47
VIEWS
Megosztás a FacebookonMegosztás LinkedIn-enMegosztás emailben

Sorozatunk jelen részében – ahogy ígértük– az egyes generációk főbb jellegzetességeit, és a generációs korszakokkal való összefüggésben, az adott generációra tipikusan jellemző tudásmenedzsment projekteket és sajátságos szolgáltatási típusokat is felvillantjuk. Így, ilyen strukturális felépítésben tekintve át a generációkat, nagyon érdekes tendenciát figyelhetünk meg!

Vagyis azt, hogy az egyes generációkra jellemző projektek, módszerek, és megoldások mind inkább közelítenek egymáshoz, egyre nehezebb határozott „strukturális választóvonalakat vonni” az egyes generációk és megoldásaik közé. Ezért azt az utat választjuk, hogy az egyes generációk leírásával együtt – a vonatkozó korszakokkal összefüggésben – bemutassuk egy-egy generációs lépcsőn belül, milyen változatos megoldásokkal találkozhatunk. Továbbá hogy ezeknek a módszereknek, ha alaposan megvizsgáljuk, és szemügyre vesszük őket, észrevehetően szintén meg vannak a maguk „generációs” fejlődési tendenciájuk!

Az első TM generáció és jellegzetességei

A hazai tudásmenedzsment fejlődéstörténete is a tudásmenedzsment első generációjával kezdődött, amelynek fő jellemzője, hogy a tudástermelés technológiáját állítja középpontba. A korszakra jellemző, hogy a tudást, mint terméket fogják fel és az információt erőforrásként – dokumentumokban, adatbázisokban, tartalomszolgáltatási megoldásokban – való hasznosításaként, illetve újrahasznosításaként kezelik.

Érdekes megfigyelni, nemcsak nálunk, de a világ számos más országában is, hogy a tudásmenedzsmentnek ezt a korszakát kísérte talán a legnagyobb várakozás. Sokan kifejezetten az információtechnológiától remélték a tudáshasznosítás mindenre kiterjedő megoldásait. Ezek után nem meglepő, hogy ez a korszak ugyancsak emlékeztet az első számítógépek megjelenését követő „csodavárási” időszakra, amikor is a számítógépektől remélték a szervezetek valamennyi szervezetlenségből, emberi pontatlanságból származó problémájának megoldását.

Ebben az időszakban épülnek ki a fejlett piacgazdaságokban épp úgy, mint Magyarországon a nagy adattárak (pl. könyvtári- vagy vállalati dokumentumok kezelésére, illetve a tartalomszolgáltatás különféle területei kapcsán), a portálok és honlapok, amelyeknek technológiai hátteréül az éppen terjedőben lévő és rohamléptekkel fejlődő internet és intranet szolgáltatások kínáltak alkalmas megoldásokat.

Az első generáció kezdeti megnyilvánulásaitól fogva, talán ez az a TM terület, amely a leglátványosabban fejlődik. Ez persze érthető, ha azt nézzük, hogy maga az informatika, az információ technológiai megoldások általában is messze előbbre járnak, mint az alkalmazásuk elterjedésének lehetőségei, nem beszélve az alkalmazók felkészültségéről!

Érdekes megnézni, hogy a TM alkalmazásai kapcsán milyen megoldások a legjellegzetesebbek!

Tudáskodifikációk – portálok

A tudásmenedzsment első generációját (az első lépcsőfokot) a tudáskodifikációt elősegítő technológiák jellemzik. Ebben a fejlesztési lépcsőben a legismertebb és a leggyakrabban előforduló fejlesztési projekttartalom a portál, amely igen hamar összekapcsolódott a tartalom és dokumentumkezeléssel, sőt elemzéssel is. A portál kezdetekben az egyre bővülő információtartalomban történő eligazodást, keresést biztosító szolgáltatásokhoz kapcsolódott. Később megjelentek a kulcsszavas keresőkérdésekre épülő keresőszolgáltatások is. A cél mindinkább a személyre szabhatóság lett. A személyre szabhatóság mellett megjelentek az ún. speciális szolgáltatások is.

Közben az is kiderült, hogy csak a tartalomra összpontosító portálok nem igazán elegendőek már a szervezetek számára. A továbbfejlesztés egyik alapkövetelménye volt, hogy a felhasználókat nemcsak a számukra szükséges információkkal kell összekötniük, hanem mindazokkal a személyekkel, eszközökkel és szolgáltatásokkal is, amelyek tevékenységükhöz szükségesek. Így a portálok tovább differenciálódtak (pl. információs-, együttműködési-, szakértői-, és tudásalapú tartalmak szerint).

Ma már a fejlett szervezeti portálokat Firestone (1999) szerint a következők jellemzik:

  • széleskörűség;
  • szervezettség;
  • személyre szabottság;
  • tárolási hely függetlensége;
  • kiterjeszthetőség;
  • automatizáltság;
  • védettség.

A portálok lehetnek nyilvános és zárt felhasználói körűek. Nagyon érdekes, hogy a portálok olyan szintű fejlődésen mentek keresztül, a megjelenésük óta eltelt alig negyed évszázad alatt, hogy ma már a saját, jobb rendszerezésük érdekében, önállóan értelmezett fejlődési generációkról is beszélnek!
Pl. egy ilyen, „portál generáció” besorolást az alábbi táblázatban láthatunk:

információelérés/ tartalom- aggregáció 1. generáció
(1998-2000)
tartalomkezelés/aggregálás, személyre szabottság, keresés, kategorizálás
alkalmazási adatok integrációja 2. generáció
(2000-2002 közepe)
együttműködés-támogatás, alkalmazás-integráció, mobil/vezeték nélküli eszközök
folyamat-integráció 3. generáció
(2002 közepe-2003)
folyamat-integráció, tudáskezelés, együttműködő keresés
4. generáció
(2004-2005 közepe)
fejlett web-szolgáltatások, kompozit alkalmazások, többcsatornás interakció
5. generáció
(2005 közepe-2007)
kibővített együttműködés-támogatás, felhasználói tapasztalatkezelés
6. generáció
(2008-2009)
mindenütt jelenvalóság, felhasználó általi portál-aggregáció, ügyfél/kiszolgáló/’hosted’ alapú

A portálok fejlődése kapcsán három lényeges funkciót célszerű kiemelni. Ezek a funkciók egyben mérföldkövei is a portálok fejlődésének, így:

  • a tartalomkezelés, amiaz információkhoz történő hozzáférési funkciók kiterjesztésének is felfogható, s a tartalomkezelés különböző feladatkörök (szerepek) megvalósítását támogatja. Emiatt van, hogy több szerep és feladatkör (kidolgozó, szerkesztő, kiadmányozó, adminisztrátor, felhasználó) határolható el;
  • a szervezeti informatikai rendszerek, alkalmazások szolgáltatásainak elérése, az ún. alkalmazás-integráció. (Az alkalmazások funkcióinak a portálba történő integrálása nem csak egyszerűen a felhasználói felületek integrációja, hanem a meglévő alkalmazások funkcióinak újrarendezésével, kiegészítésével új, személyre szabott virtuális alkalmazásokat is biztosít a felhasználók számára);
  • az együttműködés-támogatás. (A portálok feladata ma már nem csak a tevékenységhez szükséges információk tárolása, hanem az ahhoz szükséges együttműködő partnerek elérhetőségének biztosítása is.)

Természetesen a portálok mellett, számtalan más, „első generációhoz” tartozó belső fejlődési lépcsőfokot is találhatunk, de talán a portálok fejlődése hozta a világ számára a legátütőbb, s legígéretesebb megoldásokat. Ez az oka, hogy velük kissé behatóbban foglalkoztunk.

Írta: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet

Címke: első generációportáltudásmenedzsment

Kapcsolódó tartalmak

Nagy érdeklődés, tartalmas tudáscsere
Korábbi cikkek

Nagy érdeklődés, tartalmas tudáscsere

Beszámoló a „Játékosítás (gamification) a szervezeti tanulásban” műhelyről December 12-én került sor a gamification témában megszervezett ingyenes szakmai programunkra. Az...

írta Gyulay Tibor
2018. december 18.
156
Borzasztó félreértés!
Korábbi cikkek

Borzasztó félreértés!

A tudásmenedzsment szerepének totális félreértelmezése Bizonyítékunk van rá, hogy a majd’ másfél évtizedes „hittérítő” munkánk ellenére, ma még nagyon kevesen...

írta Gyulay Tibor
2018. november 27.
73

hírlevél bizalmatlanság gamification helyzetkép előadás HR eLearning dell generációs problémák e-learning érettség modell Horváth Ervin első generáció inkubátor HR kockázat EQ ingyenes Egyetem gondolatkísérlet érzelmi intelligencia benchmarking CE jelölés CKO felső vezető hatékonyság Bencsik Andrea Gyulay Tibor inkubáció balogh edmond 45+ IAEA dr. Németh Balázs coaching CRM digitális tartalom bizalom exit interjú Bay Zoltán időgazdálkodás expert debriefing Clive Bright Fligby Confluence egészség félreértés CMM felmérés gáspár attila i CoP eLeraning Idő- és tudásgazdálkodás Felsőoktatás intelligens tőke ember-gép Ipar 4.0 informatika aging workforce GINOP 1.3.2-2015 EFQM

KM Expert Kft.,
1224 Budapest, Rózsaszirom utca 5.

  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
  • Referenciák
  • Eseménynaptár
  • Bejelentkezés
  • Kapcsolat
  • Cikkek
  • Hírlevél
  • Hírlevél archívum

© 2019 KM EXPERT

 
  • Általános szerződési feltételek
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelem

No Result
Összes találat megjelenítése
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Személyes idő- és tudásgazdálkodás tréning
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Vezetőképzés
  • Kapcsolat

© 2019 KM EXPERT - Webromedia .

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-t) használ. A honlap további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
A sütikről részletesebben itt olvashat Adatvédelem és sütik tájékoztató.