TM és ahogy fejlődik 2. rész- A TM első generációja

Sorozatunk jelen részében – ahogy ígértük– az egyes generációk főbb jellegzetességeit, és a generációs korszakokkal való összefüggésben, az adott generációra tipikusan jellemző tudásmenedzsment projekteket és sajátságos szolgáltatási típusokat is felvillantjuk. Így, ilyen strukturális felépítésben tekintve át a generációkat, nagyon érdekes tendenciát figyelhetünk meg!

Vagyis azt, hogy az egyes generációkra jellemző projektek, módszerek, és megoldások mind inkább közelítenek egymáshoz, egyre nehezebb határozott „strukturális választóvonalakat vonni” az egyes generációk és megoldásaik közé. Ezért azt az utat választjuk, hogy az egyes generációk leírásával együtt – a vonatkozó korszakokkal összefüggésben – bemutassuk egy-egy generációs lépcsőn belül, milyen változatos megoldásokkal találkozhatunk. Továbbá hogy ezeknek a módszereknek, ha alaposan megvizsgáljuk, és szemügyre vesszük őket, észrevehetően szintén meg vannak a maguk „generációs” fejlődési tendenciájuk!

Az első TM generáció és jellegzetességei

A hazai tudásmenedzsment fejlődéstörténete is a tudásmenedzsment első generációjával kezdődött, amelynek fő jellemzője, hogy a tudástermelés technológiáját állítja középpontba. A korszakra jellemző, hogy a tudást, mint terméket fogják fel és az információt erőforrásként – dokumentumokban, adatbázisokban, tartalomszolgáltatási megoldásokban – való hasznosításaként, illetve újrahasznosításaként kezelik.

Érdekes megfigyelni, nemcsak nálunk, de a világ számos más országában is, hogy a tudásmenedzsmentnek ezt a korszakát kísérte talán a legnagyobb várakozás. Sokan kifejezetten az információtechnológiától remélték a tudáshasznosítás mindenre kiterjedő megoldásait. Ezek után nem meglepő, hogy ez a korszak ugyancsak emlékeztet az első számítógépek megjelenését követő „csodavárási” időszakra, amikor is a számítógépektől remélték a szervezetek valamennyi szervezetlenségből, emberi pontatlanságból származó problémájának megoldását.

Ebben az időszakban épülnek ki a fejlett piacgazdaságokban épp úgy, mint Magyarországon a nagy adattárak (pl. könyvtári- vagy vállalati dokumentumok kezelésére, illetve a tartalomszolgáltatás különféle területei kapcsán), a portálok és honlapok, amelyeknek technológiai hátteréül az éppen terjedőben lévő és rohamléptekkel fejlődő internet és intranet szolgáltatások kínáltak alkalmas megoldásokat.

Az első generáció kezdeti megnyilvánulásaitól fogva, talán ez az a TM terület, amely a leglátványosabban fejlődik. Ez persze érthető, ha azt nézzük, hogy maga az informatika, az információ technológiai megoldások általában is messze előbbre járnak, mint az alkalmazásuk elterjedésének lehetőségei, nem beszélve az alkalmazók felkészültségéről!

Érdekes megnézni, hogy a TM alkalmazásai kapcsán milyen megoldások a legjellegzetesebbek!

Tudáskodifikációk – portálok

A tudásmenedzsment első generációját (az első lépcsőfokot) a tudáskodifikációt elősegítő technológiák jellemzik. Ebben a fejlesztési lépcsőben a legismertebb és a leggyakrabban előforduló fejlesztési projekttartalom a portál, amely igen hamar összekapcsolódott a tartalom és dokumentumkezeléssel, sőt elemzéssel is. A portál kezdetekben az egyre bővülő információtartalomban történő eligazodást, keresést biztosító szolgáltatásokhoz kapcsolódott. Később megjelentek a kulcsszavas keresőkérdésekre épülő keresőszolgáltatások is. A cél mindinkább a személyre szabhatóság lett. A személyre szabhatóság mellett megjelentek az ún. speciális szolgáltatások is.

Közben az is kiderült, hogy csak a tartalomra összpontosító portálok nem igazán elegendőek már a szervezetek számára. A továbbfejlesztés egyik alapkövetelménye volt, hogy a felhasználókat nemcsak a számukra szükséges információkkal kell összekötniük, hanem mindazokkal a személyekkel, eszközökkel és szolgáltatásokkal is, amelyek tevékenységükhöz szükségesek. Így a portálok tovább differenciálódtak (pl. információs-, együttműködési-, szakértői-, és tudásalapú tartalmak szerint).

Ma már a fejlett szervezeti portálokat Firestone (1999) szerint a következők jellemzik:

• széleskörűség;
• szervezettség;
• személyre szabottság;
• tárolási hely függetlensége;
• kiterjeszthetőség;
• automatizáltság;
• védettség.

A portálok lehetnek nyilvános és zárt felhasználói körűek. Nagyon érdekes, hogy a portálok olyan szintű fejlődésen mentek keresztül, a megjelenésük óta eltelt alig negyed évszázad alatt, hogy ma már a saját, jobb rendszerezésük érdekében, önállóan értelmezett fejlődési generációkról is beszélnek!
Pl. egy ilyen, „portál generáció” besorolást az alábbi táblázatban láthatunk:

A portálok fejlődése kapcsán három lényeges funkciót célszerű kiemelni. Ezek a funkciók egyben mérföldkövei is a portálok fejlődésének, így:

• a tartalomkezelés, amiaz információkhoz történő hozzáférési funkciók kiterjesztésének is felfogható, s a tartalomkezelés különböző feladatkörök (szerepek) megvalósítását támogatja. Emiatt van, hogy több szerep és feladatkör (kidolgozó, szerkesztő, kiadmányozó, adminisztrátor, felhasználó) határolható el;
• a szervezeti informatikai rendszerek, alkalmazások szolgáltatásainak elérése, az ún. alkalmazás-integráció. (Az alkalmazások funkcióinak a portálba történő integrálása nem csak egyszerűen a felhasználói felületek integrációja, hanem a meglévő alkalmazások funkcióinak újrarendezésével, kiegészítésével új, személyre szabott virtuális alkalmazásokat is biztosít a felhasználók számára);
• az együttműködés-támogatás. (A portálok feladata ma már nem csak a tevékenységhez szükséges információk tárolása, hanem az ahhoz szükséges együttműködő partnerek elérhetőségének biztosítása is.)

Természetesen a portálok mellett, számtalan más, „első generációhoz” tartozó belső fejlődési lépcsőfokot is találhatunk, de talán a portálok fejlődése hozta a világ számára a legátütőbb, s legígéretesebb megoldásokat. Ez az oka, hogy velük kissé behatóbban foglalkoztunk.

Írta: Prof. Dr. Noszkay Erzsébet