„Az európai vállalatok innovációs képességének legnagyobb akadálya nem a K+F-re fordított kiadások alacsony mértéke, hanem az olyan munkahelyek túlsúlya, amelyek nem tudnak megtermékenyítő innovációs környezetet biztosítani” (Arundel et al, 2006). A definíció azt mondja, hogy azok a háttér befolyásoló tényezők, melyek a kultúrában gyökereznek, alapvetően meghatározzák az innovációs tevékenység sikerességét. Számos tudásmenedzsment rendszerépítéssel foglalkozó kutatás (elméletben és gyakorlatban) ugyanerre a következtetésre jutott, a kultúra determináló jelentőségére. Ezen gondolatok összefüggését az alábbiakban mutatjuk be.
„Innováción az új technika, az új irányítási módok, az új piacok, az új nyersanyagok, az új termékek (gyártmányok) az új termelésszervezés és az eddigi ember – gép kapcsolatok mellett súlyozottan az ember – ember kapcsolatok egymásra hatásának kifejezését és a visszacsatolás eredményeinek értékelését nevezhetjük.” Innovációs rendszeren az előbbi folyamatos és ugrásszerű fejlődés olyan szabályozott rendszerét érthetjük, amelyben a „rendszer” korlátaival képes az előirányozott gazdaságossággal az innovációt befogadni, abszorbeálni és realizálni” (Bucsy, 1976).
Bár a hétköznapok vállalati gyakorlata az innovációt emlegetve elsősorban a kézzelfogható megoldásokra, gépek, eszközök, folyamatok, eljárások, egyéb termékek újdonság erejű megjelenésére fókuszál, a definíció egyértelműen megfogalmazza a szervezeti működés fejlesztését szolgáló, az emberi erőforrás és annak kapcsolatrendszerét preferáló innovatív megoldások jelentőségét. Hasonló gondolatokat mondhatunk el a tudásmenedzsment rendszerépítés logikájának áttekintése alapján.
A tudásmenedzsment alapfogalmait és a vállalati szakterületekkel való kapcsolatát nem célunk tárgyalni. Itt csak az összefüggések megértése érdekében emlékeztetőként írunk le egy olyan definíciót, mely a tudásmenedzsment innovációval való összefüggésének egyértelmű bizonyítéka.
„A tudásmenedzsment olyan üzleti modell, amely a tudást, mint a szervezet vagyonát használja fel versenyelőny eléréséhez. Olyan menedzsment eszköz, amely a szervezet szellemi tőkéjének azonosítását, értékelését, hasznosítását, létrehozását, növelését, védelmét, megosztását és alkalmazását hivatott integrált megközelítésben támogatni” (Davenport – Prusak, 2001).
Az innováció és tudásmenedzsment fogalomrendszerének közös elemei a bemutatott definíciók alapján az alábbiak:
- rendszer,
- ember-ember kapcsolat,
- fejlődés,
- visszacsatolás.
A közös elemek összefüggései:
- stratégiai gondolkodás – rendszerszemlélet,
- ember-ember kapcsolat – hálózat építés,
- intellektuális képességek – fejlődés,
- tudásátadás – tudás hálózat – visszacsatolás
A tudásmenedzsment és innováció modellek összefüggései lépésenként az 1. táblázatban összegezhetők:
| Tudásmenedzsment rendszer lépései | Innovációs folyamat lépései |
| Tanulószervezeti kultúra | Abszorpciót biztosító, emberközpontú kultúra |
| Tudás cél | Kutatási fókusz |
| Tudásazonosítás | Munkatársak feladatokhoz rendelése |
| Tudásszerzés | Információgyűjtés |
| Tudásfejlesztés | Innovációs ötletek kialakítása |
| Tudásmegosztás belül | Innovációs ötlet kidolgozása |
| Tudásmegosztás kívül | Hálózat építés |
| Tudáshasznosítás | Prototípus elkészítése (fejlesztése) |
| Tudásrögzítés | Know how, találmányok, szellemi termékek kezelése |
| Tudásellenőrzés | Piaci visszajelzés |
| Új kör…… | |
- táblázat A tudásmenedzsment és innováció modellek lépéseinek összefüggése
Forrás: saját szerkesztés
A modellek lépéseinek összekapcsolódása az alábbi 1. ábrán látható.
- ábra Innováció és tudásmenedzsment modellek kapcsolata
Forrás: saját szerkesztés
Abban az esetben, ha szervezeti innovációt, új üzleti modell kialakítását célozza az innovációs törekvés, a „prototípus és termékfejlesztés” boxok tartalma cserélendő ki a humán erőforrás fejlesztés, az üzleti modell fejlesztése tevékenységekkel.
A szervezeti kultúra nagymértékű befolyásoló hatása következtében fokozhatja vagy befagyaszthatja a kreativitást, az együttműködést, a tudásmegosztást, vagyis végeredményben az innovációs folyamatot. Stephen Shapiro (2014) szerint: „Az innovációs kultúra a vállalkozások versenyelőnyének elsődleges forrása és az évek folyamán kifizetődik. (…) Ha megragadja a munkavállalókat ez a szemlélet, az innováció az életük részévé válik. Ez biztosítja, hogy az összes humán tőkét megfelelő erőfeszítéssel használják, hogy megtermelje a szervezetből származó értékeket.” (Shapiro, 2014).
Stephen Shapiro (2011) összegyűjtötte a legfontosabb vezetői teendőket az innovációs kultúra eléréséhez, melyekhez további kultúrát jellemző elvárások társíthatók. Mind a szervezeti jellemzők, mind a kultúra elemei jelentős hasonlóságot mutatnak a tanulószervezeti működés jellemzőivel (Senge, 1998, Garvin,1993). Ezt erősíti meg Ross (2009) által végzett felmérés eredménye, melyben a megkérdezett munkatársak 38%-a válaszolta, hogy a kultúra befolyásolja az innováció sikerét.
Az alábbi 2. táblázat összefoglalja, és ezáltal összehasonlíthatóvá teszi mindazokat az előfeltételeket, melyeket az említett kutatók fogalmaztak meg az innovációt és tudásmenedzsment rendszerépítést támogató kultúrával szemben.
| TM – t támogató kultúra (Garvin) | Innovációt támogató kultúra (Shapiro) – Tanulószervezeti jellemzők | TM – t támogató kultúra (Senge) |
| Megosztott jövőkép teremtés és közös cél elérése – Változás | Közös jövőkép | |
| Szisztematikus problémamegoldás, Tanulás saját tapasztalatokból | Munkavállalók fontos döntésekbe és tervekbe való bevonása – Részvételen alapuló döntéshozatal | A személyes irányítás alapelve |
| Munkakörbővítés – Rotáció, flexibilitás |
Rendszergondolkodás vagy rendszerszemlélet, személyes irányítás |
|
| A vezetési stílus váltása parancsolóból támogató vezetési stílusra – Támogató, bizalmon alapuló kultúra | ||
| Kísérletezés | A folyamatos fejlesztés közös vállalati értékké való választása – Folyamatos fejlesztés, képzés, tréning, innovativitás | |
| Tanulás mások tapasztalatából | A csapatmunka támogatása – Lapos hierarchia | Csoportos tanulás, rendszerszemlélet |
| Belső kommunikáció fejlesztése | ||
| Tudás elterjesztése | Tudás megosztás – Adaptivitás, külső – belső nyitottság | Gondolati minták, csoportos tanulás, rendszerszemlélet |
- táblázat Innovációt és TM-t támogató szervezeti kultúra jellemzők összehasonlítása
Forrás: saját szerkesztés
A táblázat alapján látható, hogy a kultúra, mint előfeltétel tekintetében újabb bizonyítékát látjuk annak, hogy az innováció és a tudásmenedzsment rendszerek működése elválaszthatatlan. Az összefonódásuk eredményeként született sikeresség további előfeltétele a jól megválasztott stratégia. Ez magában hordozza annak lehetőségét, hogy akár külön-külön preferált üzleti modellként, akár együttes elvárásként megfogalmazott stratégiai célként kezeljük az innovációt és tudásmenedzselést.
A fentiek alapján látható, hogy a tudásmenedzsment rendszer kiépítése és az innováció sikere olyan mélységben fonódik össze, melyhez nem fér kétség. Az elsődleges cél a megfelelő kulturális háttér kiépítése, majd erre alapozva a fentiekben bemutatott összefüggések szem előtt tartásával egy új üzleti modell stratégiai célként történő megfogalmazása és megvalósítása. A bemutatott modellek közötti kapcsolat szem előtt tartásával, tudatos odafigyeléssel minőségi változás érhető el a szervezeti működés eredményességében.
Írta: Prof. dr. habil Bencsik Andrea
Irodalom:
Arundel, A. – Colecchia A. – Wyckoff A. (2006): Rethinking science and technology indicators for innovation policy in the 21st century, in: L. Earl and F. Gault (eds.), Innovation and Impacts: The Next Decade, Edward Elgar, Cheltenham, pp. 167-198.
Bucsy, L. (1976): Az innovációk rendszere és a vállalati fejlődés Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest.
Davenport, T. H. – Prusak, L. (2001): Tudásmenedzsment Kossuth Kiadó, Budapest.
Garvin, D.A. (1993): Building a learning organization Harvard Business Review 71. 4. pp.78-91.
Ross, A. (2009): Nice Work If You Can Get It: Life and Labor in Precarious Times New York University Press, New York.
Senge, P. (1998): Az 5. alapelv. A tanuló szervezet kialakításának elmélete és gyakorlata. HVG Rt., Budapest.
Shapiro, S. (2011): Best Practices Are Stupid: 40 Ways to Out-Innovate the Competition. Kindle Edition, Portfolio Penguin, London.
Shapiro, S. (2014): Innovation Philosophies www.stephenshapiro.com
