Több olyan jelenségre is felfigyeltünk ebben az évben, ami azt mutatja, hogy egyre több szervezet vált paradigmát a tudásgazdálkodásával kapcsolatban. Ma már sokakat nem kell győzködni arról, hogy milyen fontos szerepet játszik a tudásmenedzsment (TM) a szervezet eredményességében, hatékonyságában, és hogy nem elég leírni a stratégiában a tudástőke kiemelt szerepét, egyre többen tesznek konkrét lépéseket a gyakorlatban is. Ezeket a megfigyeléseinket osztjuk meg írásunkban.
Van, amit nem lehet, nem érdemes siettetni
Több, mint 12 éve kezdtünk foglalkozni a tudásmenedzsmenttel. A kezdet arról szólt, hogy el kellett magyarázni, mit is értünk fogalom alatt. Nem volt könnyű megértetni, hogy a TM-et nem lehet letudni azzal, hogy az írásos dokumentumainkat digitalizáljuk és feltesszük egy adatbázisba. Volt, aki úgy gondolta, ha rendben van az oktatási rendszere, akkor már kipipálhatja ezt a kérdéskört, főleg, ha bevezeti az e-learninget vagy hasonló korszerű képzési formák valamelyikét.
Az előrelépés sokáig abban nyilvánult meg, hogy egyre többen ismerték fel, ezzel a területtel érdemes/kell kezdeni valamit. Sok szervezet stratégiájában jelent meg a „tudásmenedzsment” kifejezés, de konkrét lépéseket kevesen tettek azért, hogy érdemben változtassanak. Gyakran találkoztunk azzal a kifogással, hogy „A mostani nehéz helyzetünkben nem tudunk ilyen témákkal foglalkozni, de ha egyszer több időnk, pénzünk lesz, biztosan lépni fogunk.” ☹
Meg voltunk győződve arról, hogy nekünk kell hatékonyabb kommunikációt folytatnunk annak érdekében, hogy a piac szereplői felismerjék, egészen másképpen kell ezt a kérdést kezelniük. Úgy gondoltuk, egyre több bizonyítékot kell mutatni arra vonatkozóan, hogy a TM éppen a kritikus helyzetek megoldásában segíthet nekik!
Talán naívak voltunk, hogy azt hittük, a hírlevelünkkel, nyílt képzéseinkkel, műhelyeinkkel képesek vagyunk hatást gyakorolni a magyarországi szervezetek szemléletmódjára, gondolkodására.
A valódi megoldást – talán nem is annyira meglepő módon – az élet szállította. A piaci kihívások kikényszerítették, hogy cégek, intézmények konkrét lépéseket tegyenek a tudástőkéjük megvédéséért, hatékonyabb használatáért.
Ma már nagyon sokan tesznek is valamit a tudásgazdálkodásuk fejlesztése érdekében
Úgy tűnik, eljutottunk oda, hogy nagyon sokan értik a tudásmenedzsment szerepét, és tudják, hogy ez egy olyan terület, amiről nem elég csak beszélni, de tenni is kell a fejlődés érdekében. Azt is felismerték, hogy ez egy olyan befektetés, ami megtérül, ráadásul igen magas ROI-t tud produkálni.
Ennyien még nem vettek részt a nyílt TM képzéseinken, mint 2019-ben. Ebből arra következtetünk, hogy rengetegen keresik az utat a fejlődéshez. A résztvevők tanulási igénye is megváltozott; már kevesebbet kell magyaráznunk az alapfogalmakat, sokkal inkább alkalmazható módszereket, bevált jó gyakorlatokat várnak a résztvevők. Szinte mindenki beszámol valamilyen elindított TM kezdeményezésről, akcióról. Talán a leggyakoribb próbálkozás a használható tudásbázisok építésére irányul. (Ezt megerősíti az is, hogy a Meta-Inf-fel közös Tudásbázis építés workshopunkat félévente többször is meg kell szerveznünk az érdeklődők nagy száma miatt.)
A februári ”HR és Tudásmenedzsment” témájú konferenciánkon is nagy volt az érdeklődés, és kiderült, hogy a HR kihívások jó része is TM megoldásokat igényel.
Ami még bennünket is meglepett, hogy az OTP Bank TM projektjének átvilágítási szakaszában 200-nál több jó gyakorlatot sikerült összegyűjtenünk, amit a tudáskezelésben eredményesen használnak.
A fentiekből arra következtetünk, hogy a saját szerepünket is át kell gondolnunk. Tanácsadó partnerként már nem arra kell fókuszálnunk, hogy „rábeszéljük” ügyfeleinket a cselekvésre, hanem abban kell támogatnunk őket, hogy minél tudatosabban, a nemzetközileg is bevált jó gyakorlatok ismeretében fogjanak hozzá a fejlesztési folyamathoz.
Jó példák szervezeti mérettől, gazdasági szektortól függetlenül
Sokáig attól tartottunk, hogy a TM-mel érdemben csak a nagy szervezetek tudnak foglalkozni, miközben ez a kicsiknél is legalább ennyire fontos, ha nem még fontosabb. Hál’ Istennek, e téren is komoly változást tapasztaltunk.
Egy 5 fős IT fejlesztő csapatnál olyan szintű tudásgazdálkodással találkoztunk, amit még a nagyvállalatok is megirigyelhetnének. Ebben az évben megtalált minket 80 fős mérnökiroda, 100 fős tanácsadó cég is konkrét fejlesztési szándékkal. Nyílt képzéseink résztvevői között, a nagyvállalatok képviselői mellett megjelent kis könyvelő iroda vagy állami intézmény képviselője is.
A Tudásbarát Szervezet Díj 2019 meglepő sikere
A SEED Alapítvány (akikkel egyébként egy Vállalkozásfejlesztési Tudástár kiépítésén is dolgozunk) és a Tehetség és Tudás Központ Alapítvány közösen meghirdetett “Generációk közötti tudásátadás a szervezetekben-Jó gyakorlatok “– című pályázatra 18 pályázat érkezett kis- és nagyvállalatoktól vegyesen. (Nyilván, a szervezetek örültek volna, ha még több pályázat érkezik, de szerintem, ez elsőre igen jó eredménynek tekinthető.)
A zsűri tagjaként örömmel konstatáltam, hogy a pályázok komoly eredményekről tudtak beszámolni a tudásátadatásban alkalmazott módszerek, eszközök vonatkozásában.
Érdemes lesz részt venni a díjátadón, jövő év januárjában, ahol a nyertesek bemutatják a jó gyakorlataikat.
Következtetés saját magunk számára
Bár úgy látjuk, a TM-mel kapcsolatos szemléletváltást alapvetően a piaci körülmények kényszerítették ki, mi folytatjuk „hittérítő” tevékenységünket. Megerősödött csapattal, megújult honlappal, a hírlevelünkkel, ingyenes TM Műhelyeinkkel továbbra is igyekszünk segíteni, hogy még több szervezet ismerje fel a tudásmenedzsmentben rejlő lehetőségeket, és indítson valamilyen konkrét cselekvést az érdemi változás érdekében.
Remélem, ebben a folyamatban Rád is számíthatunk.
A KM EXPERT szakmai csapatának nevében:
Gyulay Tibor
