Kockázat és/vagy lehetőség
Össztársadalmi jelenség a munkavállalók átlagéletkorának növekedése. Bizonyos szektorokban különös érzékenységgel bír ez a kérdés; ott, ahol az iparág életgörbéje vagy más ok miatt, egy nagy létszámú generáció képviselői közelednek nyugdíj korhatárhoz, kifejezetten nagy kockázatokkal kell szembesülnünk.
Aki nem akar úgy járni, mint az atomenergia ipar, ahol a hetvenes években erőműveket kellett bezárni az alapító generáció egy idejű távozása miatt, tudatosan kell kezelnünk ezt a kérdést. Ráadásul egy igen összetett, sokszínű problémaegyüttesről van szó.
A tudásmenedzsment fejlődésének a legnagyobb lökést talán az öregedő munkaerő távozásával jelentkező tudásvesztés kockázatának kezelése adta. A Magyarországon megvalósult TM projektek közül jónéhánynak (Magyar Televízió, Paksi Atomerőmű, ELMŰ-ÉMÁSZ) szintén erre a helyzetre fókuszált.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a távozó munkaerő pótlása nem csupán erőforrás gazdálkodási feladat. Csak tudásmenedzsment szempontból is rengeteg olyan vonatkozása van, amivel foglalkoznunk kell.
Tudnunk kell, mivel állunk szemben!
Helyzet kezelésében az első lépés, hogy tisztában legyünk a jövőbeli változásokkal és azok következményeivel. Fel kell térképeznünk a munkaerőállományt a nyugdíjba vonulás szándéka szerint, és meg kell állapítanunk, hogy kinek a tudása számít kritikusnak a szervezet szempontjából. A kritikusságelemzés során több szempontot veszünk figyelembe. Többek között olyan kérdésekre kell válaszolni, hogy mennyire fontos az a tudás az értéktermelésben? Milyen nehéz megszerezni ezt a tudást (pl. egy folyamatelem elvégzése vagy egy fejlesztő mérnöki tapasztalat). Mennyire könnyű pótolni a tudást szervezeten belülről vagy kívülről?…
A fejben lévő tudás megmentése
Tapasztalt kollégáink tudásának nagy része nem könnyen hozzáférhető formában áll rendelkezésre. A „kockás füzetben” vagy a saját gépén tárolt információk, de főleg a fejében meglévő tapasztalatok többsége elveszik, ha nem kezdjük meg időben a megmentésüket. Ennek a munkának a könnyebb része a leírható un. explicit tudáselemek összegyűjtése, de mindenképpen kezdenünk kell valamit a nehezen formalizálható, de annál fontosabb „tacit tudás” megmentése érdekében is. Ezzel a legnagyobb baj, hogy sokszor a tudás birtokosa sincs tisztában azzal, hogy mit is tud valójában. A tudásmenedzsment eszköztárában erre a feladatra is találhatunk bevált módszereket.
Baj, ha értékes tudás távozik, de legalább ekkora gond, ha elavult tudáselemek itt maradnak.
Az idősödő munkaerő tudása hatalmas értéket képvisel a vállalalt, vállalkozás számára. Ennek a tudáshalmaznak ugyanakkor biztosan vannak elavult elemei is. A TM része a „felejtés” is. A nyugdíjas tudásmentés jó alkalom a tudástartalmak frissítésére, korszerűsítésére is. Még egy 20 éve sikerrel alkalmazott eljáráson is lehet javítani, korszerűsíteni. Ráadásul, nem is kell megvárni a távozás időpontját, már a tudás begyűjtésének időszakában is megkezdődhetnek a változtatások, amit a távozók és itt maradók közös munkával dolgozhatnak ki.
Generációs problémák kezelése
A munkából távozó generációk tudásának megmentését, átadását egy kulturális tényező is nehezíti. A követő „évjáratok”, akiket az ABC betűivel beazonosítva; X, Y, Z… generációnak is szoktunk nevezni, merőben más motivációs jellemzőkkel és tanulási szokásokkal rendelkeznek, mint azok, akiktől át kellene venniük az értékes tapasztalatokat. Nem könnyű feladat a párbeszéd kialakítása. de ennek a kommunikációnak a hatékonyságán nagyon sok múlik. Mindkét oldalnak közelítenie kell a másik felé, a kölcsönös elfogadás lehet a szinergikus kapcsolódás alapja.
Ha sikerül pozitív attitűdöt kialakítani az érintettekben, hatalmas potenciált szabadíthatunk fel: megmentjük az idősödő munkaerő tudását, ugyanakkor étékes új tudáselemek épülhetnek be a rendszerbe.
A vállalkozás utódlása:
A kisvállalkozások életében az öregedő munkaerő problematikája legmarkánsabban az utódlás körül jelennek meg. Ausztriában mintegy 40 000 cég keresi új tulajdonosát, mert a családon belül nincs, aki átvegye a stafétebotot. Magyar adat nem áll rendelkezésemre, de a közvetlen környezetemben is többen küzdenek ezzel a kihívással. A feladat “könnyebb” része akkor jön, ha megvan az utód. Itt a tudásátadásnál nem csak technikai, TM módszertani akadályokkal kell szembenézni, érzelmileg is igen komplex helyzetet kell megoldani.
Március 22-én, a következő TM Műhelyünk keretében ezt a kérdéskört fogjuk boncolgatni a meghívott szakértők és a részvevők párbeszédével.
Részletek és regisztráció az ingyenes eseményre:
http://kmexpert.hu/esemenyek/oregedo-munkaero-tudasanak-kezelese-tm-muhely-2017-marcius-22/
