Szubjektív beszámoló
15. alkalommal került megszervezésre a tudásmenedzsment éves szakmai csúcseseménye az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottsága gondozásában. Az idei konferencia sok szempontból rendhagyó volt; egyrészt az időpont átkerült őszre, másrészt külföldi helyszínen találkoztak a TM tudomány képviselői. A Komarno-i Selye János Egyetem falai között cseréltünk gondolatot „AZ IPAR 4.0. – A TUDÁSMENEDZSMENT LEGÚJABB KIHÍVÁSA” témához kapcsolódva.
Beszámolóm a teljesség igénye nélkül készült, és csak azokra az elemekre korlátozódik, amelyek, meglátásom szerint, leginkább számot tarthatnak az olvasóink érdeklődésére. (Mivel a program nagy része 2 szekcióban zajlott, eleve esélytelen volt, hogy mindenről beszámoljak.)
RNDr. Csiba Peter, PhD. a Selye János Egyetem Gazdaságtudományi Kar dékánjának köszöntője és Bencsik Andrea professzor bevezető gondolatai után
Dr. Svéhlik Csaba (címzetes egyetemi tanár, ügyvezető igazgató, KHEOPS Automobil-Kutató Intézet, Bécs) A vállalati HR- és tudásmenedzsment kihívásai az Ipar 4.0 tükrében címmel tartott plenáris előadást.
Néhány történelmi személy tudással kapcsolatos gondolatainak idézésével demonstrálta, hogy a tudás jelentőségét már milyen régóta elismerik a gazdaságban. Bil Gates: „Minden nehéz feladathoz egy lusta embert keresek, mert az tuti, hogy ő megtalálja a megoldást!” mondása különösen tetszett, saját cégemben is láttam már hasznát a lusta/kreatív munkaerő működésének.
Az ipari forradalmak történetének rövid áttekintése után, az Ipar 4.0 )I4.0) autóipari jellemzőiről kaptunk áttekintést. Olyan kulcsszavak hangzottak el, mint: biztonság, kényelem (automata parkolás, színváltás, öntisztító fényezés…), infotainment (internet szféra, felső szolgáltatások), big data, 5G…
Az I4.0: gépek, anyagok, rendszerek összekapcsolása –> intelligens hálózatba –> egyedi termék (visszakövethető)
A digitalizáció, automatizáció, robotizáció a HR-rel szemben is új követelményeket támaszt. Mechatronikai rendszer: egyszerű alapgép + szoftver –> más felkészültség kell! –> egyetemek, kutatóintézetek, cégek együttműködésére van szükség. Változtatásra van szükség a szakképzésben, a munkakörülményekben.
Rohamosan változik az új generációk értékrendje. Ezek a munkavállalók rugalmasabb bánásmódót, más motivációs környezetet igényelnek.
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet, a Magyar Tudományos Akadémia Tudásmenedzsment
Munkabizottság elnöke Az alacsony bérszintet komparatív előnyként használó országok kockázatai címmel tartott előadást (szerzőtárs dr. Boda György)
Az ipari vezető hatalmak és a függő gazdaságok (DME országok) viszonyában a tudáskülönbség okozza az olló további nyílását. Bár a DME modell bizonyos szektorokban sikeres, a lakosság életszínvonalában gyakorlatilag csődöt mondott. A DME gazdaságok leszakadása nő.
Mit lehet tenni?
- Teljes alkalmazkodás a kialakult függőséghez
- Nem oldja meg a társadalmi kérdéseket
- Válság esetén gondok jelentkeznek
- Leértékelődés veszélye
- Megszabadulás a függőségtől
- Értelmetlenül drága
- Kiválthatja a LME-CME országok leválását
- Függőség kihasználásával beintegrálódni!
- Fejlesztés kell!
- Társadalmi befektetéssel jár!
- Meg kell nyerni a fejlettek támogatását (nekik is érdekük!)
A komplex megoldás központi eleme: beruházás az emberi tőkébe! Korszerű képzési tartalmakkal kell felkészíteni az embereket a rendszer teremtő, kreatív intelligenciát és társadalmi intelligenciát igényló tevékenységekre.
Prof. Dr. Bencsik Andrea (Széchenyi István Egyetem, Győr) A tudásmenedzsment hatodik generációja – a mesterséges intelligencia térnyerése című előadásában tulajdonképpen hangosan gondolkodott a mesterséges intelligencia és a tudásmenedzsment kapcsolatáról.
Szerinte a TM fejlődésének 6. fázisát jelenti a Mesterséges Intelligencia (MI) beépülése a gazdaságba, a társadalomba. Az MI teret követel – ez igazi kihívás! Kialakítható egy tanítható mesterséges intelligencia rendszer. A TMR és MI integrálása elkerülhetetlen (Cognitív computing).
Folyt köv!!!
(Következő hírlevelünkben további előadásokról adok rövid áttekintést.)
Gyulay Tibor
