Miről beszél a TM szakma?

A LinkedIn-en több tudásmenedzsment témájú csoportnak is tagja vagyok. Folyamatosan figyelemmel kisérem a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) TM csoportjának működését és a hazai TM történéseket. Az alábbiakban, néhány észrevétellel kiegészítve, megosztok néhányat azokból a témákból, amelyek ezeken a fórumokon bukkantak fel mostanában. 

Kihez tartozik a tudásmenedzsment?
A vitaindító blog szerzője szerint; „Az IT által birtokolt tudásmenedzsment olyan, mintha a sportcsarnok építőjét kérnénk fel arra, hogy legyen a kosárlabda csapat edzője.” Példaként egy régebbi munkahelyéről származó példát hoz, ahol az IT úgy finomította a kereső beállításokat, hogy egy adott keresésre az addigi 700 helyett 2000 találatot adott ki a rendszer. A felhasználóknak pedig éppen a túl sok fals találattal volt gondjuk.
A 23 hozzászólás is jelzi, hogy milyen lényegi problémára tapintott rá a kérdés. A többség egyetértett abban, hogy a tudással való gazdálkodás, a nem tudásból fakadó hibák elkerülése a szervezet minden tagjának felelőssége. Ahhoz azonban, hogy ez a szemlélet legyen a meghatározó a szervezeti kultúrában, szükség van a vezetői felelősségvállalásra, valamint olyan „bajnokokra”, akik a TM ügyét szívükön viselik, és rendelkeznek megfelelő kompetenciával a tudásmenedzsment módszertanok hiteles közvetítéséhez.
A szervezeti tudással való felelős gazdálkodás vezetői funkció, a TM az integrált vállalatirányítási rendszer része, de a hatékony működtetéshez szükség van speciális TM szerepekre.
Részletek: https://www.linkedin.com/grp/post/2724881-6055323037371293696

„A tudásmenedzsment ma nem fér bele a naptáramba!”
Egy másik LinkedIn blogbejegyzés egy általam is nagyon fontosnak tartott kérdést feszeget. A tudással való felelős és szakszerű gazdálkodás fontosságát a kinyilatkoztatások szintjén mindenki elismeri. Az ehhez kapcsolódó tevékenységek (tudás rögzítés, feldolgozás, megosztás…) azonban szinte mindig hátra sorolódnak a napi teendők között. Szisztematikus munkát igénylő, hosszú folyamat eredményeképpen következhet be változás a szervezetek hozzáállásában. Természetes, ha egy dolgozót aszerint értékelnek, hogy mennyi időt fordít a közvetlen értéktermelő feladataira, nem fog szembe menni a főnökével, azért hogy elvégezze a tudás kezelésével kapcsolatos teendőket is. Szervezeti szinten (is) meg kell születni a felismerésnek, hogy a tudástőke elhanyagolása már középtávon is súlyos következményekkel jár.
A megoldás, a folyamközpontú tudásmenedzsment, aminek a lényege, hogy az értéktermelő folyamatok részévé kell tenni a tudás kezelésével, megosztásával kapcsolatos teendőket, nem pedig elkülönült, extra tevékenységnek tekinteni azokat.
Forrás: https://www.linkedin.com/grp/post/47951-6056878478958084100?trk=groups-post-b-title

A szervezeti tanulás és tudásmenedzsment közelítésmódok és jógyakorlatok beazonosítása és megosztása az atomenergetikában
A NAÜ nagyszerű kezdeményezése, hogy a rengeteg hasznos útmutató és módszertani segédanyag kidolgozása után, most egy igazán gyakorlatorientált tudásanyag összeállításába kezdett. A közeljövőben tartandó tanácskozás keretében fogják kidolgozni azt az akciótervet, amelynek eredményeképpen jobban tudják segíteni a tagországokat a TM támogató látogatások (Knowledge Management Assist Visits) tapasztalataival, illetve más olyan módszerekkel, amelyek segítik a TM jógyakorlatok, bevált módszerek megosztását.

A TUDÁSMENEDZSMENT (TM) LÉTJOGOSULTSÁGA
Dr. Prónay Gábor által éltre hívott Távközlési és Informatikai Projekt Irányítók Klubja (TIPIK) már a 26. PM műhelyét tartja. A témák között nem először szerepel a tudásmenedzsment. A következő összejövetelükön (2015. november  19-én (csütörtökön))  Bencsik Andrea professzor asszony bevezető gondolatai alapján vizsgálni kívánják a tudásmenedzsment jellemzőit, a vállalati versenyképességhez és a projekt sikerekhez való hozzájárulását és a Műhely munkában résztvevők tapasztalataira építve a tudásmenedzsment hazai helyzetét.

Feldolgozásra váró kérdések:

1. Projekt- és vállalati tapasztalatok a TM rendszer kiépítésével/működésével kapcsolatban? Hogyan befolyásolja a vállalati kultúra a TM rendszer létrejöttét, működését?
2. Miben jelentkezhetnek a TM alkalmazás előnyei/akadályai?
3. Hogyan kapcsolódhat a vállalati TM rendszer a projektekhez?
4. A social média adta lehetőségeket mennyiben kerülnek felhasználásra a vállalati- és projekt tudásmegosztás érdekében?
5. Hogyan érvényesülhetnek az etikus viselkedés elvárásai a tudásmegosztásban?

Örömmel fogadok minden hasonló beszámolót, amiből kiderül, hogy merre halad a szakma.
Gyulay Tibor