Előző cikkemben felvezetett karrierváltásom jegyében három éve egyetemistának álltam: vezetés és szervezés szakon kezdtem új tanulmányokat. Amikor a szakdolgozathoz értem, adta magát az időgazdálkodás témája. Legalábbis nekem, noha nem szerepelt az ötven témakört tartalmazó egyetemi témaajánlóban… Én ettől csak még inkább kíváncsi lettem arra, hogy vajon csak a magamfajta, introvertált és az elmélyülést kereső, a multitasking-ot kerülő emberek vágynak-e több fókuszált időtöltésre, vagy személyiségtől függetlenül elege van-e mindenkinek a figyelmünket egyre intenzívebben és egyre tudatosabban szétszedő impulzusokból. Feltételeztem, hogy utóbbihoz vagyunk közelebb, ezért bíztam benne, hogy a nagy kitartást és elmélyülést, valamint tartós önreflexiót igénylő módszeremre széles körben van igény.
Saját munkahelyi és magánéletemben remekül bevált elképzelésemet a „Mindent a maga idején!” mondás tökéletesen lefedi, ezért ezzel a mottóval hirdettem meg kutatásomat. Ebben a négy szóban ott rejlik a tervezés, a türelem, a hatékonyság és a megfelelő pillanat, amit a görögök egy külön időfogalommal, a kairosszal fejeznek ki. (Az órán egyenletes tempóban telő időt kronosznak hívják.)
Vágyak a naplók valóságával szemben
Kutatási kérdéseim mind egy irányba mutattak: vajon mennyire találkoznak egy munkahelyen az egyéni időpreferenciák a valósággal?
Ahhoz, hogy egy szervezet eldöntse, fontos-e neki ez a kérdés, az alábbi ellenőrző kérdéseket ajánlom:
- A munkatársak szabadon oszthatják be munkaidejüket?
- Sok home office lehetőséget ad tagjainak?
- Erős belső motiváció hajtja a munkatársakat?
- (Vagy legalább cél, hogy a fentiek felé mozduljanak?)
Minél inkább igennel válaszol a szervezet, annál inkább érdekli, hogy tagjai éljenek (nem csak a munka törvénykönyve szerinti) szabadságukkal. Találtam egy jogvédő szervezetet, amely annyira erős igenekkel felelt, hogy be is fogadta kutatásomat.
A résztvevők vállalták, hogy egy alkalmazásban két hétig naplózzák minden munkaidejük eltöltését. A naplózás már az első napon sokuknak segített fülön csípni kapkodásukat a sok sürgetés, emlékeztető, értesítő és bejövő levél között.
Egyszerre panaszkodtak a módszerre és dicsérték arra hivatkozva, hogy nehéz lekövetni ezt a nagy kapkodást a naplózással, így állandóan kizökkennek. Ugyanakkor rájöttek, hogy a kevesebb kizökkenéshez érdemes végigmenniük egy-egy szálon, így kevesebb naplózás merül fel. És ami még fontosabb, flow-ba tudnak kerülni és hatékonyabban haladnak teendőikkel.
A nyolcfős csapat nagyon vegyes képet alkotott intro-/extroverzió terén és fókuszált munkával és multitasking-gal szembeni preferenciákat illetően is. Egy nagy közös tanulságot mégis megfogalmaztak az éles naplózást követő visszajelzésükben: a naplózás megerősítette bennük vagy felhívta figyelmüket arra, hogy több elmélyült munkavégzésre és kevesebb feladatok közötti ugrálásra vágynak.
Kétélű szabadság
A kicsi, de sokszínű minta visszajelzései alapján a technostressz korában egy széles kör fordulna valamennyivel többet befelé, vagy legalábbis tartósan egyfelé. A vágy azonban nem elég.
Meggyőződésem ugyanis, hogy olyan társadalomban élünk, ahol jelenleg sokan nem igazán tudnak mit kezdeni a szabadsággal. A szabadság ugyanis egy melós dolog: döntéseket kell hoznunk időnk strukturálásáról, időtöltésünk helyéről, társaságunkról és számtalan egyéb dologról.
Mégis hasonlóan fontos lenne megtanulnunk élni szabadságunkkal: akár összeszerelő üzem vagyunk, akár szoftverfejlesztő cég, a munkahelyen és azon kívül is egyre komplexebb problémák állítanak minket kihívások elé, egyre gyakrabban kell újraterveznünk, vagyis még ha vágyainkkal ellentétesen rohanásba is kerülünk, akkor is egyre nagyobb szabadságfokkal kell választanunk – VAGY ha ezt szabadságnak éljük meg: választhatunk ellátandó feladataink közül. Ez a szabadság lehet hátborzongatóan nagy és üdítően kellemes is.
Te hol tartasz ebben?
És hová?
A kutatás ezen a linken szabadon, teljes terjedelemben elérhető – vájtfülűeknek és időmilliomosoknak mindenképpen ajánlom.
A naplózás más formában is remekül alkalmazható egyének és szervezetek fejlesztésére. Erre is hozok egy példát Okos Vállalkozás blogsorozatunk vonatkozó részében.
Ha nem Idő- és tudásgazdálkodás hírlevelünkben találtál a cikkre, de még olvasnál hasonlókat tőlünk és szeretnél értesítéseket kapni időgazdálkodás témájú programjainkról, könnyedén feliratkozhatsz egy perc alatt az alábbi linkre kattintva.
Ha Te is megjelentetnéd gondolataidat blogunkon, küldd el ötletedet a szabo.marton@kmexpert.hu e-mail címre!
