Tudomásunk szerint, ma a hazai iparvállalatok között az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. az egyik élenjáró a tudásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásában. A 2013-ban stratégiai akció keretében megkezdett TM fejlesztő munka 2015. december 1-én fontos mérföldkőhöz érkezett; egy szakmai nap keretében került bemutatásra az eddig elvégzett munka számos eredménye és a jövőbeli feladatok. Több tájékoztató előadás is elhangzott, amit egy tartalmas kerekasztal beszélgetés követett. Írásunkban összefoglaljuk az elhangzottak lényegét, és hozzáférhetővé tesszük a bemutatott prezentációkat.
Bognár Péter humán igazgató nyitotta meg az eseményt. Elmondta, hogy a 2013-ban indult munkának voltak előzményei. A 2006 és 2009 közötti nyugdíjazási hullám felhívta a figyelmet a tudáskezelés fontosságára. Az akkor kialakított mentori rendszer enyhítette a problémákat, de a cél az, hogy a továbbiakban csökkentsék a nyugdíjazással összefüggő tudásvesztés kockázatát. A folyamatban levő üzemidő hosszabbítás is felértékeli a tudás kezelésének szükségességét. Az MVM csoport 2012-es stratégiája is meghatározó alappillérként nevesítette a tudásmenedzsmentet.
Az eddig elvégzett munka megfelelő alapot teremt a továbblépéshez, amihez a felső vezetés megadja a szükséges támogatást. Bognár úr példának említette a tudásmenedzsment főszakértő munkakör létrehozását (a szakirodalomban: CKO), ami jelenleg egyedülálló Magyarországon, és egyértelmű jelzés arra, hogy a cégvezetés megfelelő súllyal kezeli a kérdést.
Reményét fejezte ki, hogy a TM Szakmai Nap hagyománnyá válik a Paksi Atomerőmű gyakorlatában.
Az igazgatói köszöntő szavak után került sor egy általános fogalmi bevezető előadásra. Gyulay Tibor (KM EXPERT) a projekt külsős szakértőinek egyike közérthető előadásában segítette a részvevőket a tudásmenedzsment fogalmainak azonos értelmezésében.
Pásztory Zoltán, aki Paksról indulva 7 évig dolgozott a NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) TM munkacsoportjában, a nukleáris tudásmenedzsmentről adott átfogó képet.
Miért is fontos a tudásgazdálkodás a nukleáris iparban?
- Drága a technológia.
- Hosszú élettartam (30-100 év) –> több nemzedék fogja használni és együtt élni vele.
- Változó, szigorodó jogi környezet (közelmúlt eseményeinek hatása, főleg Fukushima)
Hangsúlyozta a szervezeti kultúra és kommunikáció szerepét. Ezért is üdvözli örömmel a TM Szakmai Napot Pakson.
Több nemzetközi példa segítségével mutatta be, hogy a nemzetközi TM gyakorlatban mire helyezik a hangsúlyt a nukleáris szervezetek.
Végezetül összefoglalta azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatják a paksi TM kezdeményezés sikerességét:
- Felső vezetés támogatása
- Kompetens TM team
- TM integrálása a termelő folyamatokba …
- Pilot projekt jó megválasztása
- Tudás! (jó a szakember gárda!)
- Benchmarking.
Gázmár Domán az MVM vezető HR szakértője az MVM csoport TM programjáról tartott rövid ismertetést. Az MVM stratégiai tényezőként tekint a tudásmenedzsmentre. Külsős tanácsadók bevonásával is próbálkoztak, de a döntéshozók a megkapott tender anyagokból hiányolták a kézzel fogható eredményeket biztosító célok megfogalmazását. Így a cégcsoport belső erőforrásokra támaszkodva indította el a TM fejlesztési programját néhány kulcs tagvállalat bevonásával. A fókusz az alaptevékenység elvégzéséhez szükséges tudás feltérképezésére került. A központi koordinációval megvalósított program szervezetenként eltérő eredményeket hozott.
Kiss István oktatási főosztályvezető a TM stratégiai akció történéseit foglalta össze. Az oktatási terület vezetőjeként ő irányította a munkát az elmúlt években.
Előadásában kitért:
- A jó tudáskezelés ismérveire (a társaság szempontjából)
- Mit szolgálhat a TM egy atomerőműben?
- Szükség van-e TM-re?
- Mi a TM?
- Kötelesség vagy
- Lehetőség
- Hol vannak a határok?
Választ is adott a feltett kérdésekre: „Tudásgazdálkodás: kötelesség, lehetőség is egyben. Felelősségünk széleskörű!”
Részletesen beszámolt arról, hogy mi történt a stratégiai akció keretében, és ismertette az elért eredményeket.
Összefoglalásként kijelentette, hogy akkor lehetünk elégedettek az eddigi munkával, ha komolyan vesszük a folytatást. Még soha nem volt ekkora jelentősége a felelős tudásgazdálkodásnak. A feltételek adottak, az alapokat letettük, vannak eszközeink, bírjuk a vezetés támogatását!
Matesz Roland a projekt team tagjaként a kezdetektől részt vesz a team munkájában, és januártól ő tölti be a most létrehozott tudásmenedzsment főszakértői munkakört.
Ő a TMR fejlesztésének jövőbeli feladatait mutatta be. Részletesen felsorolta az elvégezendő teendőket, és kitért a megvalósítás feltételrendszerére.
Hangsúlyozta azt az üzenetet, hogy mostantól a megvalósítás sikere közös felelősség, csak ’MI”-ben gondolkodva tudjuk sikerre vinni a TM terveket.
Az előadások után került sor a TM kerekasztalra, ahol a meghívott szaktekintélyek osztották meg véleményüket az atomerőmű tudásvagyonával és ennek kezelésével kapcsolatban.
