A világ megint túllépet egy paradigmán: „A dolgozók tudása a szervezet legfőbb értéke!” Ezzel a kinyilatkoztatással sokszor találkozunk, sőt tudásmenedzsment szakértőként rengetegszer idéztük is ügyfeleinknek. Rá kellett jönnünk azonban, hogy ez egy bullshit, de legalábbis maximum féligazság.
Azt sulykoljuk a gyerekeinkbe, hogy minél többet tudnak, annál jobban érvényesülnek. Az oktatási rendszer nehezen szabadul attól a hittől, hogy fejből kell tudni a Toldit és az összes történelmi évszámot. Pedig ma már nem az a lényeg, hogy mennyi tudás van a fejedben, hanem az, hogy a világban elérhető tudáselemekhez hozzá tudsz-e férni, és hogyan tudod használni ezt a hihetetlen méretű tudáshalmazt? Az élethosszig tartó tanulás alapja a tanulási képesség fejlesztése. Persze, ha sokat tanul valaki, egyre jobbá válhat ebben a tevékenységben. Ha azonban tudatosan fejlesztjük a tanulási módszereit, technikáit (és attitűdjét), komoly előnyre tehet szert a többiekkel szemben.
📢A fenti logika alkalmazható a szervezeti tudástőke és szervezeti tanulás kezelésére is. Sok tekintetben át kell alakítanunk a gondolkodásmódunkat! A mai borzasztóan felgyorsuló világban nem az az érték, ha minél nagyobb tudásvagyonnal rendelkezik a szervezet, hanem olyan folyamatokat és tudáskultúrát kell kialakítani, ami legjobb, leghatékonyabb megoldásokat eredményezi. Nem azok a kulcsmunkatársak, akik a legtöbb tudást, tapasztalatot birtokolják, hanem akik megosztják a tudásukat, illetve közreműködnek a tudásmegosztás különböző formáiban. Annyira lerövidült a tudás „felezési ideje”, hogy állandóan gondoskodni kell a frissítésről, megújításról.
A szervezeti tudásmenedzsment funkció értelmezését is pontosítani kell; az önmagában kevés, hogy megkeressük, begyűjtjük, feldolgozzuk és hozzáférhetővé tesszük a szervezeti tudást. Olyan rendszert kell kifejleszteni, ami folyamatosan (sőt proaktívan) biztosítja, hogy az értéktermelő folyamatok működtetése mindig a legaktuálisabb tudás alapján történjen. Számomra éppen ez jelenti a learning organization működési módot: olyan szervezeti kompetenciát kell kifejleszteni, ami a leggyorsabb alkalmazkodást biztosítja a változó követelményekhez. Akkor tudunk lépést tartani a változásokkal, ha a lehető leghatékonyabban tudunk tanulni szervezeti szinten.
💡 Egy jó példával szeretném illusztrálni a gondolatmenetemet. A Robert Bosch Kft-nél mérnökök ezrei dolgoznak az önvezető autók fejlesztésén. Ez ma az egyik leggyorsabban fejlődő, változó technológia a világon. A szervezet számára komoly kihívást jelent, hogy hogyan tudja felkészíteni a szakembereit erre a feladatra? Rájöttek, hogy bármennyire is szeretnék, nem tudnak kialakítani egy olyan határozott kompetencia igényre épített képzési folyamatot, ami nem avul el már a kidolgozás során. Ezért egy olyan dinamikus rendszer felépítését határozták el, ami képes „mozgó célpontra lőni”. A TM eszköztárának alkalmazásával létrehozható egy önmagát fejlesztő mechanizmus, ami a tanuló szervezeti elvek mentén garantálja a naprakész tudást, és nem csupán egy időpillanatban, hanem hosszú távon.
Ezeket a kérdéseket (is) körbe járjuk tudásközösségünk következő (online) találkozóján:
- Mennyire működünk tanuló szervezetként?
- 2021.11.23. kedd, 16:00-17:00
- A részvétel ingyenes, de regisztrációt kérünk.
- Részletek és jelentkezés: https://kmexpert.hu/esemeny/mennyire-mukodunk-tanulo-szervezetkent-online-tudasmenedzsment-workshop/
Korábbi írásunk a témában: Mégis mi a f… az a tanuló szervezet?