Tudásmenedzsment a gyakorlatban
A tudásmenedzsment egyik leglényegesebb eleme, hogy tanuljunk a tapasztalatainkból! Ez közhelynek tűnik, a gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy az elkövetett hibák ismétlődnek vagy az egyszer már jól megvalósított folyamatokban zavar keletkezik. Pedig a megoldás nem annyira bonyolult, hogy ne tudná bárki alkalmazni.
Írásomban a tavaly decemberi TM tréningünk tapasztalatainak felhasználását mutatom be, a „Suszter cipője sem mindig lyukas” elv alapján.
Az előző Tudásmenedzsment a gyakorlatban tréningünk után egy oldalnyi tanulságot gyűjtöttünk össze. Ezek egyrészt a részvevők visszajelzésein, másrészt saját felismeréseinken alapultak.
A jól bevált elv mentén dolgoztunk:
- Mit terveztünk?
- Mi történt valójában? (Mi ment jól vagy kevésbé jól?)
- Mik voltak az eltérések okai?
- Mik a tanulságok? (Mit kell legközelebb másképpen csinálni?)
Ugyan a tapasztalatok összegyűjtése, feldolgozása a tanulási folyamat fontos lépései, de csak akkor van érdemi hasznuk, ha a levont tanulságokat valóban fel is használjuk a folyamataink eredményesebbé, hatékonyabbá tételéhez. Gyanítom, nem mi vagyunk az egyetlenek, akinél időnként (!) előfordul, hogy komoly javítási szándékok is a feledés homályába vesznek.
Most nagyon ügyeltünk arra, hogy a decemberi tréning tapasztalataiból a lehető legtöbbet beépítsünk az április 11-12-i képzésbe.
A kiértékelést követően azonnal elkezdtük a felismerések felhasználását:
- Kiegészítettük, pontosítottuk a tréning előkészítéséhez használt ellenőrző listákat (checklistek)
- Javítottuk a sablonjainkban, prezentációs anyagainkban felfedezett hibákat.
- Szinte a programot követő napokban elkezdtük új esettanulmányok, gyakorlatok kidolgozását.
- A toborzási folyamat tanulságai alapján színesítettük a következő meghirdetés eszköztárát.
Az a tréning előkészítése során
- A tartalmi struktúrát alaposan átalakítottuk. A „kevesebb több!” elvet szem előtt tartva a tréning blokkok arányát jelentősen módosítottuk a gyakorlati részek javára. Az elméleti elemek rovására növeltük a játékos, közös munkát igénylő modulok számát, ezáltal javítva a megélés intenzitását és a gyakorlati felhasználhatóság felismerését.
- A meghívott előadók ugyan komoly hozzáadott értéket képviseltek a decemberi programban, de valamelyest megtörték a tréning logikai ívét, dinamikáját, így áprilisban egy „vendég trénerrel”; Pásztory Zoltánnal dolgoztunk. Kiderült, hogy az én 30 éves tréneri tapasztalatom és Zoli mérhetetlen TM szakmai tudása nagyon jó kombinációt képez.
- A napi kezdési és befejezési időpontokat is módosítottuk, mert legutóbb a 8:30-as indulás sokaknak okozott gondot a főváros reggeli közlekedési helyzete miatt.
A tréning közben
- Jobban figyeltünk az időkeretek tartására, a tervezett program követésére (persze, az ésszerű rugalmasság megtartásával)
A változtatások meghozták a várt a hatást. A részvevők számszerű és szóbeli értékelése is rendkívül pozitív volt. A TM tréningjeink történetében az egyik legmagasabb pontszámot kaptuk, de talán a legjobb visszajelzés a munkánk sikerére az volt, hogy szinte mindegyik részvevő egészen konkrét elhatározásokat fogalmazott meg arra vonatkozóan, hogy hogyan fogja hasznosítani a képzésen tanultakat.
Az igazsághoz azonban hozzátartozik az is, hogy a 2 nap sikerét erősen befolyásolta a csoport összetétele is. Egy rendkívül motivált, érdeklődő társaság jött össze, akik közül szinte mindenkinek volt valamilyen konkrét elvárása, tanulási szándéka a képzéssel kapcsolatban.
A tanulási spirálról nem szálltunk le! A tréninget követően azonnal összegyűjtöttük a tanulságokat (1 oldal megint összejött), és már meg is kezdtük a beépítésüket, hogy a következő TM tréningünk (2017. november 6-7.) még sikeresebb legyen!
Ugye, a tudásmenedzsment a gyakorlatban is működik (még a Tudásmenedzsment a gyakorlatban tréning fejlesztésében is)!