Örömmel fogadtam el a Pécsi Tudományegyetem felkérését, hogy tartsak előadást a tudásmenedzsment tantárgy keretében. A 2×75 perc tapasztalatai vegyes érzéseket keltettek bennem. Jó volt látni a hallgatók érdeklődését, ugyanakkor érzékelhettem, hogy a felsőoktatás kultúrája (még mindig) milyen nehezen mozdul a korszerű tudásmenedzsment elvek alkalmazásának irányába.
Több, mint 10 év felsőoktatási tapasztalattal rendelkező TM szakértőként kettős célt tűztem ki magam elé: ad1. betekintést adni a hallgatóknak a TM gyakorlati oldalába, ad2. felmérni, hogy az egyetemi oktatásban, hogyan jelenik meg a tudásmenedzsment, mind tartalmában, mind az elvek, módszertanok alkalmazásban?
Az nagyon jó jelzés volt, hogy a mester szakos hallgatóknak meghirdetett TM tárgyra 25-nél több hallgató jelentkezett, és a döntően külföldi csoporttagok szinte teljes létszámban megjelentek az órán. Az előadás során is igen aktívak voltak, és a csoportmunkában is lelkesen vettek részt. Módszertanilag 2 blokkra bontottuk a rendelkezésre álló időt; az első 75 percben a TM projektjeinkről adtam áttekintést számukra, hogy lássák, a tanuló szervezeti működést hogyan tudják támogatni a tudásmenedzsment gyakorlati módszerei. A második részben kiscsoportokban dolgoztattuk meg őket. A feladat az volt, hogy dolgozzanak ki javaslatokat az egyetem tanuló szervezeti gyakorlatának és kultúrájának a fejlesztésére.
A szűkös időkeretben is remek ötletek, kezdeményezések születtek:
- Szabad kurzusok weboldalának létrehozása
- Hallgatók igényeire épülő programok a BA szint számára
- Explicit -> tacit tudás transzformációját elősegítő programok szervezése
- Tudásmegosztó technikák megosztása az új oktatók számára
- Univerzális egyetemi (egyetemközi) tudásmegosztó portál létrehozása
Ami a „fellépésem” kapcsán kellemes érzéssel töltött el: Pécset rendszeresen megtelnek a meghirdetett TM kurzusok (már nem először hívtak meg előadni). Egyébként is azt tapasztalom, hogy egyre több egyetemen kerül be a tematikába ez a témakör, ami mindenképpen jót tesz szakmánk terjedésének, megbecsülésének.
Legtöbb helyen azonban a tantárgyak keretében tudás fókuszú felépítést követnek. Nagyon kevés szó esik arról, hogy a korszerű tudásgazdálkodás legfőbb funkciója a szervezet stratégiai céljainak támogatása, a versenyképesség növelése.
Ami még inkább aggaszt, hogy a felsőoktatási intézmények (tisztelet a kivételnek), nagyon ellenállnak a tudásmegosztás korszerű módszereinek alkalmazásának. A tudásátadás kultúrája alig változik, nehezen veszik át az „egyetemen kívüli világ” bevált technikáit. Találkozunk sikeres kezdeményezésekkel, amik egy-egy területen jelzik a változtatás szándékát (digitális tananyagok, projekt alapú oktatás, duális képzés…), de a legnehezebb talán a gondolkodásmód megváltoztatása.
A felsőoktatás intézményeinek tanuló szervezetté kellene válniuk, amibe nem fér bele a tudásféltés, a „bevált” módszerekhez való ragaszkodás. Az oktatási intézményrendszernek át kellene alakulnia tudásmenedzsment fórumokká, ahol a tanulásnak nem szabhat határt az oktatók (véges) tudása. Tanárból „tudás brókerré” kellene válnia az oktató gárdának, hogy az egyetemes tudást közvetítsék a hallgatók felé, hogy ők a lehető legjobban felkészülhessenek a munkaerőpiaci kihívásokra.
Mi a CKO ACADEMY keretében ezt a közelítésmódot fogjuk alkalmazni; abban támogatjuk a részvevőinket, hogy a TM szakma aktuális tudáshalmazából a számukra (és a cégük számára) leginkább alkalmazható elemeket tudják beépíteni személyes kompetenciájukba, illetve sajátítsák el azt a tanulási képességet, aminek a segítségével, folyamatosan lépést tudnak tartani a változásokkal.
Erről bővebben olvashatsz a COK ACADEMY (Magyar Tudásmenedzser Akadémia) weboldalán: https://kmexpert.hu/cko-academy/
Gyulay Tibor (tudásmenedzsment szakértő)
gyulay.tibor@kmexpert.hu