Gyulay Tibor feljegyzései az MTA Tudásmenedzsment munkabizottságának konferenciájáról
A tudásmenedzsment egyik legmagasabb szintű konferenciára került sor május 29-én az MTA TM Munkabizottsága szervezésében a BKF-en. A magas szakmai színvonal a nagyon aktuális témaválasztásnak és a rendkívül színvonalas előadói gárdának volt köszönhető. Saját jegyzetimből készített emlékeztetőben igyekszem felvillantani az elhangzott előadások lényegét.
Szigeti Ádám a Duális Képzési Tanács titkára az állami szándékok felől közelítette a témát. Mintaként a Baden-Würtemberg tartományban 1970-ben indított duális képzési program szolgált. Ezek tapasztalatait is felhasználva került sor a „kecskeméti modell” kidolgozására. A 2014-es törvény módosítás megteremti a felsőoktatás” fokozatváltásának” alapjait. A duális képzés nem mindenütt alkalmazható; 2020-ra 8%-os arányt céloztak meg.
Legfőbb elvárások a programmal kapcsolatban, hogy a vállalatoknál biztosított gyakorlati képzés segítségével, a hallgatók hamarabb váljanak teljes értékű munkavállalóvá, és a legaktuálisabb ismeretekre tegyenek szert. Társadalmi elvárás, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, és a piaci igényekhez jobban alkalmazkodjanak a képzések.
A részt vevő gazdálkodó szervezetek részéről komoly, hosszú távú elköteleződést igényel a program. Minősített szervezetek vehetnek részt a képzésben, akiknek biztosítaniuk kell a gyakorlati képzés feltételeit és szerződniük kell a hallgatókkal. A 2015/16-os tanévben 425 vállalat fog kapcsolódni a programhoz. Meglepő az informatikai vállalatok alacsony aránya, és a természettudományi területek iránti érdektelenség.
Dr. Ailer Piroska (rektor, Kecskeméti Főiskola) a duális képzés kecskeméti modelljének tapasztalatait ismertette.
Legfontosabb tapasztalat, hogy a hallgatók szerint „tök jó” ez a képzési forma. Élménnyé válik számukra a tanulás, és így a megnövekedett terhelést (48 hétnyi munka) is szívesen viselik.
A program a Mercedes javaslatára indult, de kezdettől fogva csatlakozott a Knorr Bremse is.
Az indulás komoly munkát igényelt az intézmény részéről is: Ki kellett alakítani a tanrendet (speciális időbeosztással), új marketing és kommunikációs stratégiára volt szükség, és támogatni kellett a vállalati képzési programok kialakítását.
A főiskola számára fontos volt, hogy az oktatókat kimozdítsa a “Tudás fellegvára” állapotból, és érzékenyebbé tegye őket a munkaerő piac és a hallgatók igényei iránt.
A modell lényege a munkamegosztás az elméleti és gyakorlati képzés vonatkozásában; gyakorlatilag felezik az időt. A kiválasztást a vállalat végzi és munkaszerződést köt a hallgatóval (65-70 000 Ft/hó), de ez nem jelent elköteleződést a tanulás utáni időszakra, mindkét félnek tennie kell, ha folytatni akarják az együttműködést.
Oktatás minősége megváltozik: a hallgatók érdeklődőbbek („kérdeznek”).
Nagyon nagy az érdeklődés a hallgatók körében (az induló 25 főt 300 jelentkezőből választották ki). Fő céljuk a gyakorlati ismeretszerzés és a végzés utáni nagyobb választási lehetőség. Az átlagnál jobb tanulmányi eredményeket érnek el, több kreditet teljesítenek.
A KKV-k bevonása jelent még megoldandó feladatot: önállóan nem igen tudják biztosítani a szükséges feltételeket, de több konstrukció is kidolgozás alatt van a megoldásra.
Pomázi Gyula (felsőoktatási szakértő, ForArea Gazdaságfejlesztő Kft.) Felsőfokú duális képzés – követelmények az intézmények és a vállalati partnerek felé című előadásáról külön cikk készült: link.
Dr. Huzdik Katalin, PhD. (oktatási igazgató, Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola)
A BKF tudástranszfer modellje – duális képzés segítségével
A BKF-en nincs még valós tapasztalat a duális képzéssel kapcsolatban. A tanulási fázisban vannak, zajlik a felkészülés. Az akkreditáción túl vannak, de nagyon sok kérdésre keresik még a választ:
○ Tudás tartalmi körülhatárolás vs. Minőségi tudás
○ Gyakorlatorientáció: Mennyire lehetséges?
○ Tanulási távolság?
Üzleti területen akarnak indulni. Változatos partneri körrel rendelkeznek.
Partnerek az időbeosztást máshogy képzelik: preferálják a folyamatos jelenlétet, sőt bizonyos munkaszakaszokban ragaszkodnának a hallgatók jelenlétéhez.
Most jöttek rá, hogy ez több, mint egy hagyományos gyakorlat.
Angol nyelven is indítják. Nehézséget jelenthet, hogy a külföldi hallgatóknak magyarul is tudniuk kell!
Mit tesz hozzá a főiskola a duális képzéshez?
- Együttműködés tréning
- Előszűrés (motiváció, készség…)
Szatmáriné dr. Balogh Mária (CONVICTUS-CONSULT)
Duális felsőfokú képzésében résztvevő intézményi és vállalati oktatók kompetencia felmérésének eredményét mutatta be.
A tanulmány Kecskeméti Főiskola felmérése alapján készült.
Központi kérdés volt, hogy a hallgatók milyen kompetencia modelleket kapnak az oktatóktól?
Egy HR-esek segítségével összeállított, 43 jellemzőt tartalmazó kompetencia listával. dolgoztak. A vizsgált kompetencia tartományok:
- Beállítódás
- Felkészültség, ismeretek
- Személyes jellemzők
- Kommunikáció
- Társas készségek
- Oktatási készségek
61 oktató, 187 duális hallgató vett részt a felmérésben, valamint vállalati HR-esek és oktatók.
Néhány a legfontosabb tapasztalatok közül:
- Oktatók túlértékelik magukat.
- 40 kompetenciában van hiány
- Nem érzik fontosnak a szoft skilleket
- Hallgatók nem érzékelik a pozitív beállítódást a főiskolai oktatók részéről, de oktatók nem érzik ezt.
- Vállalati oktatók
- Magasra értékelték őket a hallgatók
- Mester tanítvány viszonyt itt várják el.
- Hallgatói elvárások: foglalkozzatok velem
Fontos előrelépést hozhatna közös tréning szervezése az oktatóknak (mindkét oldalról)
Javaslatok felsőoktatásnak
- HR menedzsment fejlesztése
- Gyárlátogatások szervezése
- Oktatók képzése
- Személyiségfejlesztés
- Vállalati és főiskolai oktatók közös fejlesztése
Kötet sajnos, még nem nyilvános (EU pénz).
Prof. Dr. Bencsik Andrea (dékán, BGF, Zalaegerszeg) A duális képzés, mint a tudásmegosztás új platformja című előadása keretében elhangzottakat külön cikkünkben mutatjuk be részletesen: link
Dr. Boda György, PhD. (Corvinus Egyetem) A tudástőke fejlődésének megtorpanása, mint gazdasági nehézségeink fő oka című előadásában a tudásmenedzsment makró gazdasági hatásait elemezte.
Egy nagyon izgalmas szempontot ragadott ki a bonyolult összefüggés rendszerből; a vállalatok méretének alakulásával hozta összefüggésbe a tudástőke állapotát, ami a termelékenységi mutatókban is jelentkezik.
Konklúzióként megállapította, hogy a gazdaságban növelni kellene a vállalkozások méretét, de a jelenlegi körülmények egyáltalán nem támogatják ezt a kívánatos tendenciát.
Prof. Dr. Noszkay Erzsébet (elnök, MTA TM Munkabizottság) A duális képzés szakmát adó alternatívája az üzletviteli tanácsadók levelező képzésében címmel megtartott előadása a BKF érdekes szakmai programját mutatta be: a tanácsadók képzésére indítottak levelező képzést, aminek nagy része a tanácsadó partner cégeknél eltöltött gyakorlattal telik.
Egy izgalmas ellentmondást kellett feloldani: A tanácsadás nem szakma, ha nincs diploma, erre a szakmára viszont gyakorlati képzés nélkül nem lehet felkészülni. Levelező képzésben oldható meg az üzletviteli tanácsadó képzés. Az képzés szakmai igényei: gyakorlat és tapasztalat megszerzése.
Tanácsadó képzés tudástartalmának jellegzetességei
- Komplex, interdiszciplináris
- A szervezet valamennyi alrendszerét érinti
- Munkatapasztalatra szükség van.
- Hallgatók:
- Vezetők
- Tanácsadó cégnél asszisztens
- Vállalkozó (nem tudnák megfizetni)
- Képzés és gyakorlat megosztása
- Elmélet: péntek és szombat
- Tudás elmélyítését segítő további tényezők
- Tehetség műhely
- BKF Vezetés- Szervezéstudományi és Üzletviteli Tanácsadási Tudásközpont
- Támogató eszközök együttműködése
- Gyakorlat: a BKIK tanácsadó tagvállalkozásainál
Az eredmény: MA diploma és tanácsadói szakmai minősítés (QBJ)
Dr. Pitlik László (SZIE My-X kutatócsoport) Az egyetem, mint tanműhely címmel tartott előadást.
Valójában “Ember kísérletek”-ről számolt be. Új közelítésmódjuk célja: közösen alkotni a hallgatókkal.
Az előadó a kémia képzést hozta példának:
- Feladatgyűjtemény sok kérdéssel –> katalógus –> átírható adattábla
- Hiányos adattábla kitöltése
- Képletek összegyűjtése
- Vizualizálás
- Sablon készítés: mit értsünk a használt kifejezések alatt
A felvételi: olyan feladatot adni a jelentkezőnek, amit a rendszer még nem tud megoldani –> meg is kell oldani!
Jam session típusú oktatási formát alkalmaznak: 2 eltérő oktató (nem prédikálunk); a hallgatónak állást kell foglalnia.
Szabad képzési keretek között dolgoznak:
- Nincs határidő, kötelezettség….
- “Legyen kész a feladat!” – mentalitás!
Tapasztalat:
- Mindenki TDK-t írt.
- Szakértői rendszert alkottak.
- Alkotó közösség
- Teljesítmény igazolta vissza (nem babusgatták őket).
- Saját projektekben használták őket.
Kezdetektől fogva részt veszek Noszkay Erzsébet professzor által szervezett szakmai eseményeken, de ez a mostani, színvonalával kiemelkedett a többi közül.
Köszönet a szervezetőknek!
Lejegyezte:
Gyulay Tibor
(Utóirat: Jegyzetelés közben biztosan vétettem hibákat. Ha az előadók vagy részvevők olvassák írásomat, kérem hozzászólás formájában pontosítsák a leírtakat!)
