Együttműködés-fejlesztés a hálózatkutatás (új) eszközeivel

A hálózatkutatás a szervezeti kapcsolatrendszer elemzésének leghatékonyabb eszköze, amit a Tudásmenedzsmentben is eredményesen használhatunk a tudásforrások beazonosításánál és a tudásáramlás feltérképezésénél. A Maven7 üzleti reggelijén az együttműködés fejlesztése került a fókuszba, és megismertünk 2 új eszközt, ami még hatékonyabbá teheti a hálózatok elemzését.

A sikeres fejlesztés alapfeltétele, hogy minél pontosabb képet alkossunk a jelenlegi helyzetről. A szervezet működését leginkább szervezeti diagramokkal, orgchart-okkal próbáljuk modellezni. 2009 óta nagy segítséget jelent ebben a vonatkozásban a hálózatkutatás, ami nem a formális szerkezetet, hanem a valós kapcsolódásokat tárja fel. A Maven7 csapatával, akik az OrgMapper hálózatkutatási eszközök fejlesztői és ennek a módszertannak a gazdái, megalakulásuk óta kapcsolatban vagyunk, és örömmel követjük sikertörténetüket.

Ezért is fogadtam el a meghívásukat az október 18-i üzleti reggelijükre, ahol több, a TM-ben is használható újdonsággal is megismerkedhettem.

Vicsek András (Maven7 ügyvezető partner) és Paula J. Holt (PwC UK partner) előadásában ismerkedhettünk meg a hálózatkutatás gyakorlati sikereivel a szervezeti együttműködés fejlesztésében és az új fejlesztésekkel, amik még használhatóbbá teszik a módszertant.

Különösebben nem kellett meggyőzni a hallgatóságot arról, hogy a szervezetekben miért előnyös a kooperatív magatartás. A személyes készségek fejlődése, a stratégiai-, minőségi- és kockázati fókuszok szem előtt tartása lehet többek között az együttműködő viselkedés hozama. Ugyanakkor, bizonyos helyzetekben a versengésnek is teret kell adni (pl. team eredmények jutalmazása).

Arról, hogy valójában ki kivel van tényleges kapcsolatban a szervezet tagjai, csoportjai közül, eddig alapvetően kérdőíves felmérés segítségével kaphattunk képet.

A Maven7 új fejlesztése az OrgMapper EXCELLENCE, automatizált kapcsolatelemzés az eddigieknél sokkal pontosabb információkkal szolgál: A szervezet kommunikációs csatornáinak forgalmi adatait elemzik. Kinek milyen gyakorisággal küldünk e-mailt? A találkozóinkon kik a Leggyakoribb meghívottak?
Ez az adatgyűjtési mód sokkal precízebb képet ad az erős hálózati kapcsolatokról, mint a kérdőíves megkérdezés, hiszen ott a pillanatnyi hangulat vagy a memória korlátjai is befolyásolhatják a válaszok pontosságát.

Néhány jövőbeli fejlesztési irányt is bemutattak Andrásék:

• Az eredmények elemzéséből pl. megtudható, hogy milyen együttműködési módok, területek generálják a legtöbb ügyet (deal), bevételt a szervezetnek?
• Újabb lehetőségeket jelent az adatforrások integrációja (telefon, SMS…).

Szintén új irányt jelent a kapcsolatok minőségének beazonosítása. Ez úgy működik, hogy minden e-mailhez kapcsolódok egy kérdés az e-mail küldőjével kapcsolatban. A kérdések tartalmát a szervezet igényei szerint lehet kialakítani.

Ennek az azonnali visszajelzésnek köszönhetően, képet kaphatok arról:

• Hogyan látnak engem a szervezetben?
• Min kell változtatnom?

Ez az eszköz a vezetői értékelésnél használható, de tudatosítani kell a felhasználókban, hogy ez nem egy önálló mérőeszköz, hanem egy beszélgetés kiinduló pontja lehet.

 Mivel a két új eszköz kifejlesztésével a hálózatkutatás még több lehetőséget kínál a tudásmenedzsment fejlesztési programok számára, abban maradtunk Vicsek Andrással, hogy a >>következő félévben egy TM Műhely keretében foglalkozunk a TM és a hálózatkutatás kapcsolódási pontjaival.