A Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Tudásmenedzsment Munkabizottsága idén is megtartotta TM konferenciáját, melynek tematikája ezúttal „természetesen” a mesterséges intelligenciára épült. A november 7-ei programon csapatunk is részt vett, sőt, Gyulay Tibor előadóként is szerepelt. Tibor előadása mellett a többi előadásról is elhoztunk 1-2 gondolatot, melyeket ezúton osztjuk meg.
Nagymesterek jelentősége a MI korában
A számomra egyik legérdekesebb előadást Dörfler Viktor tartotta. Előadásának fő üzenete, hogy a nagymester-inas kapcsolatok fontosságát az MI sem írja felül: új tudások létrehozásához ugyanis mindig szükség lesz ezekre a kapcsolatokra. Márpedig a nagymesterek is kivétel nélkül inasként kezdik pályájukat – ellentétben az MI-vel, ami nem megy végig ezen az úton, hanem a nagymesterek (és az inasok vagy tanítványok) által alkalmazott gondolkodási keretekben létrejött mintákból dolgozik, és nem is lép ki belőlük, amíg nem kap újfajta inputokat. Ugyanakkor a modern szervezeti tudásmenedzsment három pillérének egyike az MI – a tudásközösségek (community of practices) és a nagymester-tanítvány kapcsolatok mellett.
Nyelvi Modellek a Tudás Útjain: Az Autonóm Jövő Kapujában
Szabados Levente előadásából kiemelendő trend, hogy főleg a pénzügyi szektorban kis tudásegységeket (pl. egy konkrét jogszabályt) kapcsolnak nagy nyelvi modellekhez, így a kis tudásegységek és a belőlük álló tudáscsomagok hatékonyabb keresése válik lehetővé. (Erről októberi végi műhelyünk közönsége is kapott ízelítőt.)
Az MI helyzete az oktatásban
Setényi János kilépett a főirányú európai gondolkodási keretek közül: kiemelte a ChatGPT ázsiai alternatíváit és a széleskörű ázsiai technooptimizmust. Utóbbira feltétlenül szükség van a paradigmaváltáshoz az oktatásban felmerülő dilemmára:
Megőrizzük a klasszikus európai műveltséget, mint értéket, vagy engedünk az oktatási rendszereket is érő behatási kísérleteknek?
Mindenesetre Setényi szerint az MI alkalmazása során három fontos elvet célszerű szem előtt tartanunk: 1) a gép szolgálja az embert; 2) csak ember által jóváhagyott termékek és szolgáltatások jöhetnek létre és 3) csak olyan termékeket, szolgáltatásokat használunk, amelyek megoldják problémáinkat.
Digitális wellbeing és JOMO a tudásmenedzsment kapcsolatrendszerében
A technikai fókuszú előadások között partnerünk, Bencsik Andrea a technológiai újdonságokból kimaradással szembeni félelem helyett annak élvezetére fókuszált (joy of missing out). Megközelítése szerint a digitális jóllét nem a digitális megoldások halmozását és állandó felhasználását jelenti, hanem akkor segítik jóllétünket, ha rendszeresen távolságot tartunk tőlük. A személyes találkozások töretlen híveiként csak egyetérteni tudunk Andrea előadásával.
Szakértői rendszerek alkalmazása egyetemi környezetben
Mészáros Péter megosztotta a Pannon Egyetem jó gyakorlatait a nemrég bevezetett szakértői rendszer használatáról, melyek közül a változásvezetési folyamatban alkalmazott lavírozást emeljük ki:
- a rendszer fejlesztői, üzemeltetői nem nyomasztják folyton emlékeztetőkkel a felhasználó kollégákat;
- ami információt csak be lehet szerezni máshonnan könnyen, azt nem a felhasználóktól kérik el;
- ugyanakkor ha kell, szankcionálnak is (pl. nem teljesített, fontos határidők esetén).
A tudás fejlődést gyorsító szerepe
Boda György és kutatócsapata egyszerűen szólva arra vállalkozott, hogy számszerűsítse a tudástőkét. Számokkal igazolták, amit már magunk is régóta állítunk: Magyarországon a kkv-k körében óriási kihasználatlan gazdasági potenciál van a szervezetek tudásában, illetve annak hatékonyabb felhasználásában.
A kutatás eredményeit nem csak nekünk, TM tanácsadóknak, hanem bármilyen tudásmenedzsmentet kezdeményező vezetőnek, szakértőnek, HR-esnek is érdemes felhasználnia értékajánlatának megfogalmazása során. A kutatás szabadon elérhető az alábbi linken:
https://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2023/2023_06/2023_06_479.pdf
Upgrading Magyarországon
Noszkay Erzsébet rávilágított Magyarország kkv-jainak lemaradására a digitalizáció terén, egyúttal sürgette a befektetést az oktatásba, valamint a tudásintenzív szakmák állami támogatását. Az előadás nyomán érdekes vita bontakozott ki a hazai kkv-k mozgásterével kapcsolatban egy olyan gazdaságban, ahol pl. a finnországi Nokiával ellentétben nincsenek olyan hazai nagyvállalatok, akik húzzák a kisebbeket. Hogy mit tehet itt és most egy magyar KKV, arról Gyulay Tibor optimista előadásában esett szó.
Az MI segítségével egy KKV is szintet léphet a tudásgazdálkodásban
Álláspontunk szerint ugyanis a MI berobbanása történelmi pillanatot teremtett a magyar kkv-k számára: az MI annyira felgyorsította és széles körben kivitelezhetővé tette alkalmazások fejlesztését és a tudástőke hatékony kezelését, hogy az eddig túl magasnak látszó belépési küszöböt immár ezek a vállalkozások is képesek átlépni. Tibor prezentációja elérhető honlapunkon is.
Tudásmenedzsment és tanácsadás, a tanácsadó cégek fejlesztésének lehetősége
A személyes kapcsolat általában a hazai tanácsadók ügyfelei számára is fontos – erre jutott interjús kutatása nyomán Tokár-Szadai Ágnes. A felmérésben résztvevő tanácsadók ugyanakkor alig (mintegy 10%-nyian) nyitottak a tudásmenedzsmentre, mint nevesített tudásszervezési eszközrendszerre.
Minket ez a konferencia megerősített abban, hogy a KM EXPERT-nél továbbra is egy értékes keretrendszerként tekintsünk a TM-re. Mindezt szívesen demonstráljuk hasonló konferenciákon, a legközelebb pedig saját konferenciánkon, december 7-én. Köszönjük a meghívást az MTA Tudásmenedzsment Munkabizottságának, várjuk a folytatást!
