Chief knowledge officer; talán leginkább tudásmenedzserként fordíthatnánk magyarra a TM egyik kulcsszereplőjének angol megnevezését. No de, ki is valójában ez a CKO? Egy vezető? Egy elkötelezett bajnok? Esetleg egy belső tanácsadó? Kicsit mindegyik, és még annál is több. Döntő szerepe van a szervezet tudásmenedzsment rendszerének eredményességében. Írásomban összeszedtem a legfőbb funkcióit, és megfogalmaztam a jó CKO-val szembeni elvárásokat.
A szervezetek döntő többsége (nagyon helyesen) nem hoz létre önálló, elkülönült szervezeti egységet a tudásvagyonnal való gazdálkodás irányítására. A TM ott működik a leghatékonyabban, ahol a tanulás, a tapasztalatok feldolgozása és újrahasznosítása, a tudásvagyon megvédése és folyamatos fejlesztése a hétköznapi tevékenysége része és a vezetők felelőssége. A TM szempontok állandó érvényesítése, a tudáskezelés módszerinek és a tudáskultúra folyamatos fejlesztése azonban megkívánja, hogy a szervezetben legyen egy elkötelezett, felkészült és megfelelő felhatalmazással rendelkező személy, aki biztosítja a TMR (Tudásmenedzsment rendszer) működőképességét és folyamatos fejlődését.
A CKO egyik legfontosabb feladata a TM stratégiai szerepének támogatása. Megalkotja a TM vízióját, elfogadtatja a vezetéssel, és lefordítja a szervezet tagjainak nyelvére. Utat mutat a TM eszközök és módszerek használatához. Biztosítja a világban elterjedt TM módszerek megismerését és adaptálását a szervezet sajátosságainak megfelelően. A változás motorja, segíti a szervezetet az új gondolkodásmód és tudáskultúra elsajátításában.
Biztosítja, hogy a TMR eredményei támogassák a szervezet céljainak (küldetésének) elérését. Folyamatosan értékeli a TM projektek, akciók eredményességét, hatásosságát. Az eredményeket összehasonlítja más szervezetek (akár más szektorbeliekkel is) hasonló törekvéseivel. Végső soron hozzájárul a működési költségek csökkentéséhez és a fejlesztési folyamatok felgyorsításához.
Támogatja a legjobb gyakorlatok (best practices) átvételét. Ösztönzi és eszköztárával támogatja a tapasztalatok feldolgozását, újrahasznosítását, az egyének és csoportok közötti tudáscserét.
Ő a tudáskultúra legfőbb őrzője, fejlesztője. Figyelemmel kíséri a tudásmegosztás napi gyakorlatát, és szükség szerint javaslatokat dolgoz ki a kultúra fejlesztésére.
A tudásközösségek, szakmai közösségek támogatója. Segíti a CoP-ok (Community of practice) megalakulását, működését.
Ösztönzés és a TM erőfeszítések díjazása: Kidolgozza a szervezet TM motivációs rendszerét, folyamatosan keresi azokat az egyéneket és csoportokat, akik a tudásmegosztás terén minta értékű tevékenységet végeznek. Elismerésükkel is támogatja a TM kezdeményezések terjedését.
Naprakészen tartja a tudásmegosztást szolgáló eszközöket és technikákat. Biztosítja a módszerek megismerését az egész szervezetben, és támogatást ad az eszköztár használatához.
Működteti a tudásmenedzsment képzési rendszert. Kidolgozza a képzések tartalmát a vezetők, a tudásmunkások és a szervezet értéktermelő folyamataiban részt vevők számára.
Taxonómia kialakítása: Kialakítja a szervezet közös fogalmi rendszerét (közös nyelv) a tudásmenedzsment elemek használatára. Felépíti a szervezeti tudás rendszerezését segítő rendszert az információk könnyebb begyűjtése és megtalálása céljából.
A TM erőforrások gazdája: Biztosítja az erőforrásokat a TM törekvésekhez.
A szervezet sajátosságai alapján még további funkciókkal is kiegészíthető lenne a fenti lista, de nézzük meg, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie annak a személynek, aki meg akar felelni ennek az összetett feladatnak.
Az elkötelezettség a legfontosabb. A jó CKO mindent a tudásmenedzsment szemüvegén keresztül lát, valamennyi szervezeti élethelyzetről valamilyen TM vonatkozás jut az eszébe. Nagyon alapos elméleti felkészültséggel kell rendelkeznie. Folyamatosan képzi magát, figyelemmel kíséri a szakma fejlődését változásait. Jártas a TM eszközök és módszerek használatában. Alaposan ismernie kell a szervezet működését és a kulcsembereket. Mivel formális hatalommal csak korlátozottan rendelkezik, asszertívnek kell lennie. Kommunikációval, meggyőzéssel kell elérnie, hogy az emberek (főleg a vezetők) a TM ügy mellé álljanak.
Hogy van-e ilyen személy, még ne igen lehet tudni, hiszen tudomásom szerint a Paksi Atomerőmű az első cég Magyarországon, ahol kialakították ezt a szerepkört. Szurkolok Matesz Rolandnak, aki a TM projektben szerzett tapasztalataira alapozva vállalta el a felkérést. A magam részéről minden segítséget megadok neki, hogy bizonyíthassa, mennyit tehet egy jó CKO a vállalati célok eléréséért, egy atomerőmű esetében a nukleáris energia biztonságos és hatékony működtetésért.
Gyulay Tibor
(Bejegyzésemben nagymértékben építettem a NAÜ – Nemzetközi Atomenergia Ügynökség – CKO modelljére.)