2022. május 09.
KM EXPERT
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Kapcsolat
No Result
Összes találat megjelenítése
KM EXPERT
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Kapcsolat
No Result
Összes találat megjelenítése
KM EXPERT
No Result
Összes találat megjelenítése
Főoldal Korábbi cikkek

Az ellenőrzések és a tudásmenedzsment kapcsolata

kelemen.klara írta kelemen.klara
2015. január 19.
- Korábbi cikkek
0

A tudásháromszög jogi és gazdasági oldala viszonylag könnyen felállítható, azonban nem vagyunk ennyire szerencsések, ha az egyes szakigazgatási, például egészségügyi, oktatásügyi, környezetgazdálkodási, nemzetvédelmi vagy más tudásra van szükségünk. A kormányzati igazgatás és általában a közigazgatás a társadalom működésének szinte minden megnyilvánulását szabályozza, rendezi, ez által számos szakterületet érint, így gyakran tűnik úgy, hogy korszerű megvalósításához – amely a tervezést, végrehajtást és ellenőrzést egyaránt magában foglalja – polihisztorokra van szükség, a számos szakmai elvárásnak való megfelelés érdekében. Ez ma az egyén szintjén lehetetlen elvárás, de a szervezettől mindenképp elvárható.

A releváns és időszerű ismeretekből táplálkozó személyi és szervezeti tudás kiemelt jelentőségű, koncepcionális jellegű erőforrás-rendszer, amely hozzáadott értéket teremt a kormányzati ellenőrzés területén.

A tökéletesség állapota azonban illúzió. A kormányzati igazgatás hatékonysága mindig valamilyen relációban értelmezhető. Fontos tudnunk, hogy bármely dolog akkor hatékony, amikor a lehető legjobban megközelíti az elvárásainknak megfelelő állapotot.  Azok az emberek, illetve szervezetek, amelyek kevésbé alkalmasak adekvát tudás előállítására versenyhátrányt szenvednek.

Jelen disszertáció alapgondolata azon a felismerésen alapszik, miszerint a korszerű tudásmenedzsment szemléletmóddal és eszközökkel nagymértékben javítható a kormányzati és kormányzati ellenőrzési munka hatékonysága és eredményessége. A tudással hatékonyan gazdálkodó szervezetben a munka minősége magasabb, a folyamatok ésszerűbbek. A tudásalapú szervezetek legfontosabb jellemzője a folyamatos megújulás, amely szervezeti struktúraváltozásokkal jár, az innováció területei kiszélesednek.

Az ellenőrzések által tett megállapítások komplex feltételösszességben kell, hogy megállják a helyüket. Alkalmassá kell tenni tehát a szervezetet, az egyéneket olyan ellenőrzések végrehajtására, amelyek adekvát ismeretekre, tapasztalatokra alapozva, korszerű jelentésekkel támogatják a központi közigazgatást, ennek pedig egyik eszköze az ellenőrzési szakterületre adaptált, tervezett és szervezett tudásmenedzsment.

A kormányzati ellenőrzések és a tudásmenedzsment alapú CPR összekapcsolása logikailag ésszerűnek tűnik, ugyanakkor magában hordoz egy feloldhatatlannak tűnő ellentmondást is, mégpedig azt, hogy az ellenőrzés funkciója jelenleg a vétlen és szándékosan elkövetett hibák feltárására irányul. Ennél fogva, az érintettek, természetes érdekeiktől vezérelve és érzelmi alapon a saját felelősségük csökkentésére, elfedésére tesznek erőfeszítéséket, ami ellene hat a valós tapasztalatok levonásának, az érdemi tanulságok feltárásának, megtalálásának. A körülírt jelenség elemzésétől jelen munka terjedelmi kereteiből adódóan eltekintek.

Az információkkal túlterhelt rendszerekben így a közigazgatásban és a kormányzati ellenőrzések során is, a szükséges tudás megtalálásán van a hangsúly, azaz azon a tényezőn, hogy az adekvát döntések meghozatalát megelőző, tudás-előállító folyamatban „tudom, hogy hol keressem a helyes ismeret forrását”.

A tudásmenedzsment segít eligazodni az ismeretek között, összekapcsolja a különböző szakterületekhez tartozó elméleteket és együttes alkalmazásuk révén új, jelen esetben a kormányzati ellenőrzésben használható tudás jön létre. A tudásmenedzsment tehát a tudásképzés és a tudásgazdálkodás módszertana, amelyet integrálni kell a munkafolyamatba, és amelyre motiválni kell az embereket. A kormányzati ellenőrzés működésének tekintetében rendkívül fontos szerepe van annak, hogy a személyi állomány alkotta szellemi erőforrás olyan módon legyen az egyes vizsgálatokhoz rendelve, amely az ellenőrzési folyamatok hatékonyságát pozitív irányba mozdítja el.

A hatékonyság növekedésének egyaránt jelentkeznie kell:

  1. az ellenőrzések elvégzéséhez szükséges adathalmaz minél bővebb feltöltésében,
  2. az adathalmaz releváns elemeinek kiszűrésében,
  3. az adatok szakmai szempontú csoportosításában
  4. és mindezek alapján a lehető leggyorsabb feldolgozásban.

A fenti szempontok szerint összeállított dokumentációkhoz rendelt szellemi tőke képes feldolgozni és tudássá transzformálni azokat az ismereteket, amelyek a jelentéseket támasztják alá. A tudással való hatékony gazdálkodásának eredményeként az ellenőrzésekre való egyéni felkészülés időszaka lerövidül, az ellenőrzésre kijelölt irányvonalak mentén történő vizsgálatok felgyorsulnak és a feltárt vizsgálati eredmények egyre pontosabban közelítik meg a valóságban végre hajtott folyamatokat.

Az ad hoc jelleggel végzett ellenőrzési feladatok ugyanis soha nem következetesek, a körülmények folyamatosan alakulnak, módosítják az ellenőrzési folyamatot, így az elérni kívánt cél elmosódik. A megszerzett ismeretek tacit tudássá alakulnak, amikor ott sejtjük a megoldást, de explicit módon nem tudjuk leképezni. Ez azt jelenti, hogy ismerni véljük a problémákat, de nem tudjuk az alapcélnak megfelelő formában kifejezésre juttatni, így nem teljesül az ellenőrzés legfontosabb érdemi funkciója, az adekvát visszacsatolás.

A tudásmenedzsment tudatos alkalmazásával kevesebb erőforrás és idő felhasználásával lehetünk képesek elvégezni vizsgálatainkat, ugyanakkor a feltárt diszfunkciók száma szorosabban megközelíti a diszfunkciók valós mennyiségét. Ezek mellett jelentősen csökkenthető a tervezési, végrehajtási és ellenőrzési folyamatok torzulása.

Fentiek értelmezését követően nem igényel további magyarázatot, hogy egy optimálisan működő kormányzati ellenőrzés – ellenőrzési tudás-erőforrás – előremutató, konstruktív ellenőrzési javaslatok megtételére való képessége révén hozzáadott-értéket teremt a kormányzati igazgatásban. A jelenleginél sokkal pontosabb eredmények állíthatóak fel, amelyek túlmutatnak az egyszerű ellenőrzési szempontokon, mint pénzügyi vagy jogi megfelelőség. A megállapításokon keresztül olyan problémák válnak láthatóvá, olyan tudás birtokába kerül a kormányzat, amivel képes a teljes közigazgatás átalakítására, redukálására. Hatékonyan menedzselt tudás birtokában fel tudjuk állítani a teljes államra kiterjedő feladatmátrixot, ami alapján teljesítménymutatókat tudunk számolni. A folyamatoptimalizálás eredményeként drasztikusan csökkenni fog az igazgatásügyi teljesítménymutatók száma, ami alacsonyabb szintre szorítja vissza az állami kiadásokat, amellett, hogy javul az állami szolgáltatások színvonala.

A tudásmenedzsmentre épülő közigazgatás-tervezés komplex tevékenység, amely során az igazgatásszervező felméri a teljes közigazgatási hálót, szakigazgatási folyamatokat, beleértve a funkciókat és feladatokat, valamint a hozzájuk rendelhető erőforrásokat. A jelenlegi állapot feltérképezését követi az elérni kívánt állapot meghatározása. Az eltérések elemzését követően kell felállítani az átalakítás módszerét. A két lenyomat felállításával jutunk olyan információk, majd tudás birtokába, amelyek hozzásegítenek bennünket az átalakítási folyamat minél gyorsabb és költséghatékony végrehajtásához, a felmerülő problémák kezeléséhez, hogy ez által gazdasági és igazgatásügyi szempontból, közvetlenül vagy közvetve, egyaránt haszon származzon.

A fejlesztés során mindig szem előtt kell tartanunk, hogy az egyes munkavégzők azok, akik a szükséges tudás birtokában végzik a feladataikat. Tehát az ember, mint a tudás birtokosa és hordozója áll a vizsgálódás középpontjában. Bármely szervezet igazi ereje az alkalmazottaiban rejlik, ezért a menedzsmentnek minden lehetséges módon segítenie kell az alkalmazottai együttműködését. Lehetőséget kell biztosítani a személyek közötti konstruktív interakciók megvalósítására. Az akadálymentes és a személyek egyéni szerveződési formáihoz igazodó kommunikáció lehetőséget ad ez egyedi elképzelések megosztására, értékes visszacsatolások szerzésére, a korábban kiaknázatlan tudáserőforrások felfedésére.

A kormányzati ellenőrzés jövőbeli eredményesebb, hatékonyabb, sikeresebb működését egy korszerű szemléletű tudásmenedzsment rendszer képes biztosítani.

A tudásmenedzsment nem helyettesíti, hanem kiegészíti a munkavégzést, a munkafolyamatok kiegészülnek a különböző „tudásfolyamatokkal”, úgy, mint a tudás korszerű beszerzése, transzformálása, alkalmazása, valamint megőrzése és átadása, melyekhez a technológia számos eszközt biztosít.

Szerző: Kantár Tamás, DBA

Címke: hatékonyságközigazgatás
Megosztom3MegosztomElküldöm

Hasonló bejegyzések

Nagy érdeklődés, tartalmas tudáscsere
Korábbi cikkek

Nagy érdeklődés, tartalmas tudáscsere

Beszámoló a „Játékosítás (gamification) a szervezeti tanulásban” műhelyről December 12-én került sor a gamification témában megszervezett ingyenes szakmai programunkra. Az...

írta Gyulay Tibor
2018. december 18.
115
Borzasztó félreértés!
Korábbi cikkek

Borzasztó félreértés!

A tudásmenedzsment szerepének totális félreértelmezése Bizonyítékunk van rá, hogy a majd’ másfél évtizedes „hittérítő” munkánk ellenére, ma még nagyon kevesen...

írta Gyulay Tibor
2018. november 27.
59

gáspár attila inkubáció Idő- és tudásgazdálkodás i EFQM félreértés coaching CoP informatika felső vezető Gyulay Tibor expert debriefing hatékonyság gondolatkísérlet érzelmi intelligencia benchmarking ISO 9001 Fligby GINOP 1.3.2-2015 balogh edmond dr. Németh Balázs CKO exit interjú generációs problémák bizalom Bay Zoltán HR kockázat eLearning eLeraning felmérés Felsőoktatás ingyenes Clive Bright Ipar 4.0 aging workforce HR Confluence helyzetkép inkubátor CE jelölés CMM bizalmatlanság érettség modell hírlevél időgazdálkodás első generáció előadás Bencsik Andrea intelligens tőke digitális tartalom dell ember-gép EQ 45+ e-learning gamification IAEA CRM Egyetem Horváth Ervin

KM Expert Kft.,
1224 Budapest, Rózsaszirom utca 5.

  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
  • Referenciák
  • Eseménynaptár
  • Bejelentkezés
  • Kapcsolat
  • Cikkek
  • Hírlevél
  • Hírlevél archívum

© 2019 KM EXPERT

 
  • Általános szerződési feltételek
  • Felhasználási feltételek
  • Adatvédelem

No Result
Összes találat megjelenítése
  • Főoldal
  • Rólunk
  • Szolgáltatásaink
    • Mi a tudásmenedzsment?
      • Letölthető prezentáció a TM lényegéről
      • TM fogalomtár
      • Letölthető anyagok
    • TM tanácsadás
    • Tréningek, workshopok
    • Referenciák
  • Cikkek
  • Eseménynaptár
  • CKO ACADEMY
  • Kapcsolat

© 2019 KM EXPERT - Webromedia .

Ez a weboldal a jobb felhasználói élmény érdekében sütiket (cookie-t) használ. A honlap további böngészésével Ön hozzájárul a sütik használatához.
A sütikről részletesebben itt olvashat Adatvédelem és sütik tájékoztató.