A 2020-ban kirobbant világjárvány, az azt követő ellátási lánc zavarok és a 2022-es Háború felértékelte a szervezetek számára az ellenálló és a rugalmas tanulási képességeket. Rövid idő alatt kellett új hatásokhoz alkalmazkodni, ráadásul ezek a hatások nehezen előre jelezhetők voltak. Rövid időn belül kellett olyan képességekre szert tenni, amelyek csak hosszabb távon és vezetői türelem mellett tudnak beépülni a szervezeti kultúrába.
Szerencsére a szervezeti tanulásnak és a tanuló szervezetnek van egy számunkra könnyen elérhető modellje: ez a 2020 EFQM Modell. Három pillér és 7 kritérium mentén navigálhatjuk a szervezetünket egyre magasabb kiválósági szintek felé. A 2013-as „szögletes” Modell kemény módszertani fókuszú volt, míg a 2020-as „gömbölyű” modellben a puhább emberi és szervezeti tényezők kaptak hangsúlyos szerepet. A 2020 Modell „miért-hogyan-mit” pillérei a tanulás jó gyakorlatát tükrözik, de tetten érhető a már jól bevált PDCA kör is!
A Modell iránymutatása szerint egy kiváló szervezet olyan irányítási és teljesítmény-menedzsment rendszert tervez és működtet a stratégiájához illeszkedően, amely az ökorendszerére, a saját képességeire és a legfontosabb kihívásokra egyaránt fókuszál. Az ökoszisztéma középpontjában a tanuló szervezet áll, amelyet mint a hagyma héjai vesznek körül a környezeti tényezők. A szervezeti ökoszisztéma modellje jól reflektál a „tanulni belülről és tanulni kívülről” tudásmenedzsmenti megközelítésekre. Az érintett csoportok bevonása a szervezeti tanulásba kiemelt jelentőségű. A munkaerő vonzása, bevonása, fejlesztése és megtartása alkritériumhoz kapcsolódik többek között például a tudásvesztés megakadályozása, amely a telítődött munkaerőpiac körülményei mellett felértékelődött. A partnerekhez és beszállítókhoz a beszállítófejlesztés újra gondolt módszerei kapcsolhatók.
A fenntartható érték teremtésen belül az általános tapasztalatok meghatározása és megvalósítása gyakran marad ki a szervezetek gyorsan pörgő életéből. Fel kell elevenítenünk a rövid és hosszabb ciklusú tapasztalati tanulás módszereit: az akciókból és a projektekből leszűrhető tapasztalati és cselekvést konvertáló tanulást. A kiváló szervezetek teljesítmény menedzsment rendszert használnak a tényekre építő javítások érdekében. A teljesítmény menedzsment azonban nem egyenlő a féléves-éves teljesítményértékeléssel! Itt egy agilis, rövidebb ciklusú motivációt, cselekvőképességet és kockázatkezelést fenntartó szervezeti képességre kell gondolnunk!
Végül a dolgok összekapcsolásának korában figyelnünk kell az adatok, az információ és a tudás információtechnológiával támogatott hasznosítására! A tudásmenedzsmentnek az információtechnológiai oldalát is fejlesztenünk kell: a dolgok internetjét, a tényeken alapuló döntéseket, a vizuális információkezelést, az adatbányászatot, a big data-t, a gépi tanulást, a mesterséges intelligenciát…és számos más kreatív technológiai megoldást!
Egy tanuló szervezet érettségének mérése önértékeléssel indul, majd a kiválóság fokain feljebb haladva kiválósági díj pályázatokba is be lehet kapcsolódni. Erre a bekapcsolódásra ad lehetőséget az ITM által évente meghirdetett Nemzeti Kiválóság Díj pályázat!
Baranyi Béla
Kiválósági Nagykövet
