A szervezet értéktermelő képessége (végsősoron a cégérték) döntő mértékben az immateriális tőke elemektől függ. Ezek közül is kiemelkedik a tudásvagyon jelentősége. Ugyanazon feltételek között működő vállalkozások közül az a sikeresebb, akinek a dolgozói felkészültebbek, a folyamatai működő képesebbek, kidolgozottabbak.
A nem tudás ráadásul nemcsak a szervezeti hatékonyságot rontja, de jelentősen rongálja a munkavállalók mentális egészségét is, aminek súlyos következményei lehetnek.

Lehet, hogy a HR-nek a különböző wellbeing és élmény programok helyett a tudáskezelésre és a tudáskultúra fejlesztésére kellene fókuszálnia? Ismerj meg hazai jó gyakorlatokat, tarts velünk 2021. június 8-án 17 órától az OTP Bank tudásmenedzsment programjának ingyenes bemutatóján!

Részletek és jelentkezés

Egy adott feladat sikeres megoldását 3 tényező befolyásolja:

A körülmények (anyag, berendezés, eszköz…)
A motiváció (a munkavégzési hajlandóság, elkötelezettség…)
A tudás (explicit és implicit tudáselemek, valamint a munkavégző tapasztalata (tacit tudás))

Tudásmenedzsment szakértőként a 3. elemre fókuszálok. A munkavállalók szemszögéből vizsgálom a kérdést, és megpróbálom feltárni az összefüggést a feladatteljesítés és a mentális állapot között.

Az alapfeltételezésem az, hogy az emberek jobban szeretik a sikereket, mint a kudarcokat. Beállítottság szerint, erre kétféle módon reagálhatunk; sikerkeresőként az eredmény elérése motivál, vagy kudarckerülőként a kudarcélmény elkerülése érdekében mozgósítom az energiáimat.

Mindkét esetben a kompetenciám (tudásom) határozza meg, hogy elérem-e a célomat. A sorozatos kudarc elbizonytalanít, frusztrál. Ha egy faladat kézhez vételekor nem vagyok biztos benne, hogy képes vagyok azt megfelelő szinten megoldani, bizonytalanná, feszültté válok, ez pedig az egyik legkomolyabb stressz faktor, aminek súlyos következményei lehetnek, akár szomatikus tünetek kialakulásához is vezethetnek.

Ez nem azt jelenti, hogy a hatékonyság és a mentális egészség megőrzése érdekében egy dolgozónak mindent tudnia kellene (ez gyakorlatilag lehetetlen), hanem azt, hogy biztosítani kell számára, hogy a munkavégzéshez szükséges tudás, információ rendelkezésére álljon akkor, amikor szüksége van rá és olyan formában, amit a legjobban tud használni. Ez menedzsment feladat!

A szervezetben szinte minden szükséges tudáselem rendelkezésre áll vagy külső forrásokból elérhetővé tehető. A feladat az, hogy biztosítsuk ezeknek a tartalmaknak az elérhetőségét, felhasználhatóságát. Ha egy munkavállaló ugyanis nem tudja, hogy hol keressen egy szükséges információt, nincs elképzelése arról, hogy kihez fordulhatna a kérdéseivel, vagy a megtalált tudáselem számára nem használható, esetleg nem biztos annak az érvényességében, akkor nem csak a feladatvégzése lesz hosszú és sikertelen, hanem a lelkiállapotát is megviseli ez a bizonytalanság.

A fenti probléma együttesre a hagyományos válaszok egyre kevésbé nyújtanak megoldást!

A képzés önmagában nem elegendő. Hiába növeljük a ráfordított időt, vagy az oktatások színvonalát, mindent nem tudunk megtanítani a dolgozóinknak, amire szükségük van.
A költséges eszközök, alkalmazások bevezetése sem térül meg, ha a kapcsolódó tudásfolyamatokat nem rakjuk rendbe.
A burnout (kiégés) kezelésére fordított költségek, erőfeszítések is feleslegesek, ha az okok folyton újratermelődnek.

Paradigmaváltásra van szükség!

Nem gyógyítani kell, hanem meg kell előzni a nem kívánt állapot kialakulását.
Nem csak beszélni kell a tudástőke fontosságáról, tenni is kell azért, hogy megfelelő szinten rendelkezésre álljon a szükséges tudás.

A tudásmenedzsment (TM) a szervezet fejlesztésének kulcseszközévé válik. Az elmúlt 3 évtizedben olyan hatékony módszertanok, eszközök kerültek kifejlesztésre, amelyekkel hatékonyabban kezelhetünk bizonyos szervezeti kihívásokat. A TM jó gyakorlatok és best practice-k átvétele hatékonyabb lehet, mint saját kárunkon megtanulni a helyes tudáskezelés fortélyait.

A HR szerepe és felelőssége ebben a kérdésben

Nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy a fentiekben vázolt problémakör a HR csapatnál köt ki.

Bár az a véleményünk, hogy a tudás szervezeti szintű kezelése menedzsment feladat, úgy látjuk, hogy a HR-nek kulcsszerepe (és így nagy felelőssége) van a változások elindításában.
Hogyan is érinti a tudásgazdálkodás a HR-t?

A képzés ide tartozik, ezért a TM projektekben megkerülhetetlen a bevonásuk. (Ráadásul, sokan az oktatással le is szeretnék tudni a TM feladatokat. Több helyen találkoztunk azzal, hogy az oktatási részleget átkeresztelték tudásmenedzsment osztállyá, és ezzel megoldottnak tekintették a kérdést.)
A humán terület feladatai közé tartozik általában a különböző wellbeing és elkötelezettséget javító programok szervezése, ami valamelyest a nem tudásból fakadó mentális problémák kezelésének is tekinthető.
Ez a terület rendelkezik a legnagyobb érzékenységgel a szervezeti hangulat változásaival kapcsolatban. Náluk csapódik le sok olyan probléma, ami szervezeti szintű beavatkozást igényel.
Általában hozzájuk rendelik a tanuló szervezeti működés fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, ami a tudásmenedzsment egyik fő célja is egyben.

Mit tehet a HR a tudásgazdálkodás fejlesztése érdekében?

Segítheti a felismerést a tudásgazdálkodás fejlesztésének szükségességére vonatkozóan.
A fejlesztendő szervezeti kompetenciák közé beemelheti a tudásmenedzsment ismereteket.
Katalizátor szerepet tölthet be folyamatban, a maga eszközeivel beindíthatja a változásokat.

Mire is fókuszálunk egy tudásmenedzsment fejlesztési programban?

Szervezeti TM kompetenciák fejlesztése (vezetők, TM szereplők, munkavégzők képzése, TM tudások elérhetővé tétele, tudásközösségek létrehozása…)
A saját tudáskezelési jó gyakorlatok megosztása, best practice-k kialakítása (ez a leghatékonyabb fejlesztési lépés).
Kulcs problémák/kihívások kezelése TM eszközökkel (pilot programok, TM akciók)
A tudáskultúra fejlesztése.

Egy jó példa: az OTP Bank tudásmenedzsment projektje

Az OTP versenyelőnye az a tapasztalat, amit legrégebben működő magyar bankként birtokol. A szervezet azonban felismerte, hogy ezt a tőkét karban kell tartani, fejleszteni kell, ha nem akarja, hogy utolérje vagy lehagyja őket a konkurencia. Ennek érdekében rengeteg kezdeményezés indult a bankban, de a fejlesztés összefogására, a tudatosabb magatartás kialakítására egy projektek indítottak 2 évvel ezelőtt, aminek az eredményei már jól érzékelhetők.

Ismerd meg Te is ezt a kezdeményezést!

2021. június 8-án 17 órától a KM EXPERT szervezésében egy online workshop keretében mutatjuk be az OTP Bankban zajló projekt folyamatát és az eredményeket Balogh Bogdán osztályvezető közreműködésével.

(A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.)

>>Részletek és regisztráció

Többet is szeretnél tudni a tudásmenedzsmentről?

Csatlakozz tudásközösségünkhöz: >>Hírlevél feliratkozás

Te is segíthetsz nekünk!
Egy 5 perces kérdőív kitöltésével tájékoztass bennünket arról, hogy Ti hogy álltok a tudásgazdálkodás terén: >>Kitöltöm a kérdőívet

(Az első 10 kitöltő fél órás ingyenes online konzultációt igényelhet a KM EXPERT szakértőitől.)

Reméljük, most már Te is érzed a felelősségedet a szervezeti hatékonyság és a dolgozók egészsége iránt! Ha igen, ne halogasd a cselekvést, tedd meg az első lépést ma!

Gyulay Tibor