Két rövid történettel szeretném alátámasztani, hogy a lustaság nem feltétlenül rossz tulajdonság, illetve, hogy a szorgalom önmagában akár káros is lehet.
Első storynk hőse (nevezzük az egyszerűség kedvéért Bálintnak) nálam dolgozott diák munkatársként úgy 20 évvel ezelőtt. Azt, hogy nem volt minta diák, jól mutatja, hogy azért kellett rátennie még egy évet a tanulmányaira, mert az egyik félévben májusban jutott eszébe, hogy még nem iratkozott be az egyetemre. Még fel is háborodott, hogy miért nem engedik vizsgázni, hiszen ő így is minden tárgyat képes lenne abszolválni.
Amikor a Paksi Atomerőmű akkori oktatási főosztályvezetője felhívta a figyelmemet a tudásmenedzsment fontosságára (ugyanis egy biztonsági felülvizsgálat kapcsán figyelmeztették őket, hogy úgy járhatnak, mint az USA-ban néhány erőmű, akiket időszakosan be kellett zárni amiatt, mert nem gondoskodtak időben a távozó alapító generáció tudásának pótlásáról), Bálintot bíztam meg, hogy nézzen utána alaposabban a témakörnek.
2 hét múlva beszámoltattam róla, hogy mire jutott. Részletesen ecsetelte, hogy milyen hatalmas feladat lenne és milyen sokáig tartana, ha ezt a tudást az internetről próbálnánk összeszedni (mentségére; a világhálón akkoriban közel sem volt ennyi információ). Azt javasolta, hogy inkább vegyük fel a kapcsolatot olyan tanácsadó cégekkel, akik jártasak a témában, és tőlük kérjünk segítséget. Ugyan egy „kicsit” felment az agyvizem, hogy Bálint megint ki akar bújni a munka alól, de belementem. Talán életem legjobb húzása volt, hogy hallgattam rá, ugyanis egy hónap sem kellett hozzá, hogy franchise megállapodást kössünk a Knoco Ltd-vel, és nem egészen egy év alatt eljussunk oda, hogy érdemi TM tudással lépjünk ki a magyar piacra. Nélkülük évekbe telt volna ez a tanulási folyamat (ha egyáltalán végig tudtuk volna csinálni).
A másik történet az egyik ügyfelünknél jött szembe velünk. A magyar kisvállalkozás egyik kulcsembere (nevezzük Andrásnak), egy magasan kvalifikált munkatárs a főszereplő. András nagyon segítőkész. Ha észreveszi, hogy a kollégái elakadnak a munkájukban, azonnal a segítségükre siet (akár kéretlenül is), és megoldja helyettük. Ez legtöbbször az ő felkészültségénél, tapasztalatánál akár két szinttel alacsonyabban kvalifikált feladatok elvégzését jelenti. Ezzel csak két probléma van: András nem halad a saját munkájával, ami jóval több értéket teremtene a cégnek, ráadásul a kollégák nemigen fejlődnek, hiszen, ha nehézségbe ütköznek, nem kell nagy erőfeszítést tenniük, András megoldja helyettük.
Az én következtetésem az, hogy egy„Okos Vállakozás” számára tényleg értéket jelenthetnek a lusta munkatársak, persze csak akkor, ha kreatívan azt keresik, hogy hogyan tudnák kevesebb erőfeszítéssel elvégezni a feladataikat. Azok a szorgalmas kollégák azonban, akik fenntartás nélkül végrehajtják a rutinfeladatokat, nem kérdőjelezik meg az „így szoktuk” magyarázatokat, konzerválják a jelenlegi hatékonysági (vagy inkább „hatékonytalansági”) szintet, és a fejlődés gátjává válhatnak.
Ilyen és ehhez hasonló jelenségek kerülnek a középpontba Okos Vállakozás workshopunkon, ahol cégvezetőkkel, tulajdonosokkal keressük a megoldást a mai kor kihívásaira.
Személyes és online formában is megszervezzük a műhelymunkát június 5-én és 13-án.
Részletek és regisztráció a https://kmexpert.hu/meghivo-okos-vallalkozas-muhelyek/ oldalon.
Ha van a fentiekhez hasonló storyd, hozd el magaddal a workshopra, vagy oszd meg velünk hozzászólásban!
