Kétségtelen, hogy a legbiztosabb tudás a saját tapasztalatainkból származik. Arra azonban nincs lehetőségünk, hogy mindent megéljünk, megtapasztaljunk. Ehhez végtelen időre lenne szükségünk. Ráadásul bizonyos tapasztalatok megszerzése elég veszélyes is lehet, sőt akár bele is halhatnánk. Szükségünk van tehát a mások tapasztalatából származó tudáselemekre.
Milyen kialakult módszereket, technikákat alkalmazhatunk a másoktól történő tanulásra?
#1 Sok esetben igen egyszerűen történik a hiányzó információk beszerzése: odafordulunk a szomszéd asztalnál ülő vagy a másik szobában dolgozó kollégánkhoz és megkérdezzük. Azonban gyakran összetettebb módszereket kell alkalmaznunk.
#2 A NAÜ (Nemzetközi Atomenergia Ügynökség) assist vizitekkel segíti a nukleáris létesítmények tudásának fejlesztését. 4-5 fős szakértői csapatot kérnek fel, akik néhány napra ellátogatnak a kijelölt intézményekbe, és meglátásaikkal, észrevételeikkel, javaslataikkal segítik a fogadó fél munkatársait tevékenységük fejlesztésében.
#3 Nekem nagyon tetszett a Magyar Televízió „Spanyol viasz” programja, ahol a tapasztalt kollégák megosztották tapasztalataikat, hogy másoknak ne kelljen „újra feltalálni a spanyol viaszt”. Nekem kivülállóként is rendkívül izgalmas volt a hadi tudósítók beszámolója arról, hogy a front vonalban mire kell figyelni ahhoz, hogy ne csak érdekes riportok szülessenek, de túl is éljék azt a riporterek.
#4 Egyre többen felismerik, hogy az új belépőkre nem csak úgy kell tekinteni, mint akit képezni kell a feladataira, hanem tudásforrásként is érdemes kezelni, akitől értékes tudást lehet szerezni más szerezetek jó gyakorlatairól.
#5 Érdemes kialakítani a külső és belső benchmarking folyamatokat, és kialakítani a tudáscsere hatékony fórumait.
