Cikkek

Mire való a tudásmenedzsment?

Profile photo of gyulay.tibor

 Nem csodaszer, de nem is öncélú okoskodás!

csodaszerBarátaim, szakmai partnereim igyekeznek segíteni nekem a tudásmenedzsment hazai terjesztésében. Ők gyorsan belátták, hogy milyen fontos az egyik legfőbb erőforrásnak, a tudástőkének a kezelése, de többször jelezték, hogy
nincs elég érv anyaguk, ahhoz, hogy meggyőzzék ügyfeleik döntéshozóit arról, hogy a TM-re fordított energia tényleg jó befektetés. 

A nemzetközi és most már egyre gyarapodó hazai gyakorlat is azt mutatja, ez az egyik leghatékonyabb eszköz a versenyképesség, a működési hatékonyság fejlesztésére. Ehhez gyűjtöttem bizonyítékokat írásomban.

Azzal aligha vitatkozik bárki is, hogy a szervezet teljesítménye nagyon szoros kapcsolatban van a rendelkezésre álló, mozgósítható tudással. Arról azonban hajlamosak vagyunk elfelejtkezni, hogy ennek a tőkeelemnek a fenntartása, megóvása, fejlesztése, a benne rejlő lehetőségek kihasználása tudatos, hozzáértő foglalkozást igényel.

A nem megfelelő tudásgazdálkodás tüneteit könnyű felismerni:

  • Az emberi tényezőkre visszavezethető hibák többsége a „nem tudásból”, azaz a nem megfelelő tudáskezelésből fakad.
  • Nagyon sokaknál jelent gondot a kulcstudások elvesztése és pótlása az öregedő munkaerő távozása a fluktuáció, vagy belső átalakulások miatt.
  • Ha a szervezetnek nem elég hatékonyak a tanulási folyamatai, ha nem vagy csak lassan tanul a saját hibáiból, tapasztalataiból, sok pénzt dob ki az ablakon. A nem elég gyorsan fejlődő munkatárs tevékenysége, az ismétlődő hibák sokba kerülhetnek a cég számára.

 

A szakszerű tudásmenedzsment mérhető, pénzben kimutatható hasznot hoz!

  • A „best practice” átvétele és terjesztése azt a lehetőséget kínálja, hogy egy adott tevékenységet a szervezet minden pontján a leghatékonyabban végzünk, ami minden ettől eltérő működési módhoz képest megtakarítást jelent.
  • Az intenzív tudáscsere folyamatosan fejleszti az egyének és szakmai közösségek, ezzel a szervezet kompetenciáit, ami javítja a cég innovativitását, versenyképességét.
  • Az ügyfél elégedettség (állami szférában az állampolgárok, szavazók elégedettsége) alapvetően a szervezet termékeinek, szolgáltatásainak színvonalától és a kommunikáció minőségétől függ, amit alapvetően a szervezet tudásszintje határoz meg.

Milyen konkrét területeken segíthetnek a bevált tudásmenedzsment technológiák?

  • Értékes kulcstudások elvesztésének megakadályozása (nyugdíjas tudásmentés, kulcstudások, kulcsemberek, kritikus tudásterületek beazonosítása, hatékony tudásmentési, tudásátadási módszerek…)
  • Dinamikus tudástárak építése, intenzív tudáscsere fórumok bevezetése, ami csökkenti a tudásmegtalálására fordított időt, erősíti a bizalmat a közös tudásbázisok irányába, és javítja a szervezeti tudás felhasználásának eredményességét.
  • A szervezet növekedését támogató betanítási, kompetencia fejlesztési rendszerek építése, fejlesztése. Ötletmenedzsment, innováció menedzsment technikák.
  • A projektek hatékonyságának növelése a tapasztalati tanulást segítő módszerek alkalmazásával, a keletkezett tudás újrahasznosításának biztosításával.
  • A tudáskultúra olyan irányú fejlesztése, ahol a szervezet tagjai szívesen osztják meg tudásukat, nem alakulnak ki elszigetelt „tudásvárak”, és rengeteg kreatív energia szabadul fel a szervezet céljainak eléréséhez. Egy ilyen közegben az értékes tudással rendelkező munkatársak elégedettebbek, kisebb energiát kell fordítani a kulcsemberek megtartására.

 

Sokan tartanak attól, hogy a tudásmenedzsment rendszer fejlesztése egy újabb terhet jelent a szervezet számára, de valójában arról van szó, hogy olyan hatékony eszközt kap a kezébe a menedzsment és a munkatársi kör, amivel olyan problémákat is tudnak kezelni, amelyeket a hagyományos módon eddig nem sikerült megoldani!

Gyulay Tibor
Tudásmenedzsment szakértő

Szólj hozzá te is!