Cikkek

Közelebb az áttöréshez (?)

Profile photo of gyulay.tibor
2016 a tudásmenedzsment szemüvegén keresztül

áttörésPár éve egy kollégám, tudományos módszereket alkalmazva, megállapította, hogy a tudásmenedzsment (TM) nem egy új, divatos kifejezés, hanem egy önállósodó tudományág, és szakmává váló fejlesztési terület. Persze, ez nem sokat ér, ha a hétköznapi gyakorlatban nem érzékeljük a TM elfogadását, elterjedését.
Szubjektív számvetésemet 2016-ról ezt a nézőpontot használva készítettem el.

 

Az MTA Tudásmenedzsment munkabizottsága idén Komarnoban már a 15. konferenciáját tartotta. Ez is mutatja, hogy a TM továbbra is bírja a tudományos világ érdeklődését. Egyre több felsőoktatási intézmény tananyagába kerül be tantárgyként (igaz, elsősorban még csak a HR szakokon), és ma már sokan választják szakdolgozati témaként is a tudásmenedzsment valamilyen vonatkozását.
Ami igazán örömteli, hogy a képzések hatása lassan eléri a szervezeteket is. Ebben az évben először találkoztam olyan HR vezetőkkel, akiknél nem azzal kellett kezdenem a tárgyalást, hogy a TM lényegéről és lehetőségeiről beszélek, mert ők már tanultak erről, el tudták helyezni a szervezet életében.

A társszakmák is egyre intenzívebben foglalkoznak a tudásgazdálkodási feladatok kezelésével. A új ISO szabványok már egészen konkrétan rendelkeznek a szervezeti tudástőke kezelésével kapcsolatos feladatokról. Igaz, hogy egyelőre sem a felkészítők, auditorok sem a szervezetek érintett szakemberei nem tudják pontosan, hogy ez mit fog jelenteni a gyakorlatban, de a formális követelmények megjelenése ráirányítja a figyelmet a téma fontosságára. A XXVI. Magyar Minőség Hét konferencián egy workshop megtartásával tettünk lépéseket abba az irányba, hogy a két szakmát közelebb hozzuk egymáshoz. Arra is van példa, hogy egy nyílt tréningünkre azért jött el valaki, mert az új ISO követelmények alapján rájöttek, hogy a tudásmenedzsmenttel nem csupán a szabályozások miatt érdemes foglalkozni. Reméljük, ezek a példák a jövőben sokasodni fognak!

A projektmenedzsmentben is megjelent a tudáskezelési ismeretek bővítésével kapcsolatos elvárás. A projekt minden fázisában alkalmazni kell TM eszközöket, és a PMP vizsga egy új területe a tudásmenedzsment lesz. Hamarosan be fognak indulni az ilyen irányú képzések. Nagy lökést adhat a TM terjedésének, ha projektmenedzserek sokasága fog ilyen tartalmú ismeretekkel rendelkezni.
Azt is látjuk, hogy a lean filozófiája nagyon közel van a TM közelítésmódjához. A két terület nagyon jól kiegészítheti egymást. Partnereinkkel dolgozunk azon, hogy megtaláljuk a konkrét kapcsolódási pontokat.

20170412_1157292016-ban mi is tovább folytattuk a tudásmenedzsment hazai terjesztése érdekében végzett munkánkat. TM Hírlevelünk olvasottsága és a szakmai műhelyeink iránti érdeklődés újabb élénkülése adott megerősítést, hogy érdemes erőfeszítéseket tenni a téma fontosságának tudatosítása érdekében. Számtalan szakmai fórumon, konferencián jelentünk meg, azzal a céllal, hogy a lehető legszélesebb körben felkeltsük az érdeklődést a TM iránt.
Tavaly ilyenkor megfogalmaztunk egy fontos felismerést; nekünk is változtatnunk kell a marketing stratégiánkon, kommunikációnkon. Ennek jegyében dolgoztuk ki tudásmenedzsment moduljainkat a vezetőképző programok számára. Elkezdtük a szervezetek szervezetfejlesztésért, vezetőfejlesztésért felelős vezetőinek megkeresését, és az első reakciók igen biztatóak. Van nyitottság a témára, sőt több cégnél már az első tárgyalás során szóba került a TM szervezeti alkalmazhatósága, a vezetői kompetenciák ilyen irányú fejlesztésén túl is. A közös hang megtalálását segítette, hogy ma már nem egy komplex tudásmenedzsment rendszer víziójával „riogatjuk” potenciális ügyfeleinket, hanem az ő szervezeti kihívásaira konkrét megoldást jelentő tudásmenedzsment beavatkozásokat ajánlunk számukra. Ilyenek lehetnek: öregedő munkaerő tudáskockázatának kezelése, tudásmentés, korszerű tudásbázis felépítése, projekt hatékonyság növelése TM eszközökkel, tapasztalatok feldolgozása, visszaforgatása az értéktermelésbe…

A KKV szektor felé történő elmozdulásunk jegyében dolgoztuk ki az „okos vállalkozás” koncepciónkat. az kiderült ugyan, hogy a kicsik számára önmagában a tudásmenedzsment nem vonzó, de „csomagolt” módon hozzájuk is el lehet juttatni a TM módszertanokat. Megkezdődött egy „virtuális inkubációs központ” koncepció kidolgozása a BGE-vel és több tanácsadó partner céggel közösen. Úgy tűnik, az NGM is támogatni fogja azt az elképzelésünket, hogy egy „tudásbróker” szervezetként biztosítsuk az induló és léptékváltó vállalkozások tudásszükségleteinek kielégítését.

A TM tanácsadás piaca is alakul. Egy tárgyalás során a beszélgető partnerem sajnálkozva közölte, hogy ők már döntöttek egy TM program indításáról egy másik tanácsadó bevonásával. Neki is elmondtam, hogy ez öröm számunkra, hiszen egy jelzés arra vonatkozóan, hogy van igény az ilyen jellegű fejlesztésekre, van jövője a TM tanácsadásnak.
A klaszterek részéről is van érdeklődés a korszerű tudásgazdálkodási módszerek iránt, és most úgy tűnik, forrást is biztosít számukra az állami költségvetés, hogy ilyen irányba fejlesszék kompetenciájukat.
Kellemes meglepetés, hogy a kormányzati szféra is felismerte a TM hasznosságát. A Külgazdasági és Külügyminisztérium keresett meg bennünket azzal, hogy segítsünk kidolgozni számukra egy TM támogató rendszert a külföldön dolgozó, export és befektetés ösztönző tevékenységet folytató munkatársaik (külgazdasági attasék) számára. A közelmúltban aláírt szerződéshez nagy reményt fűzünk, jó példát mutathat a többi kormányzati szerv számára is az egyik legkézenfekvőbb hatékonyság növelési lehetőség alkalmazására.

Jövőre folyatjuk: Szakmai programokkal, sikeres projektekkel, intenzív kommunikációval dolgozunk a TM szakma elismertségének növelésén!

Gyulay Tibor

Szólj hozzá te is!